Agrárgazdasági információk 2006/5. - CD-melléklettel [antikvár]

Bevezetés Bevezetés A hazai hullámterek 66 százaléka a Tisza völgyében található. Vízügyi szakemberek szerint a folyó vízgyűjtő területén 2000-ben lehullott csapadékmennyiség közel egy méterrel magasabb vízszintet eredményezett, mint hasonló csapadékmennyiség a hetvenes években. Ez a helyzet több tényező eredőjeként alakult ki. Szerepet játszott benne például a vízgyűjtőterület határon túli részein végrehajtott túlzott fakitermelés a hegyekben, a folyómeder feliszapolódása, övzátonyok keletkezése, de legalább ilyen mértékben a folyó magyarországi hullámterének gondozatlansága, a tájhasználat, illetve földhasználat (a művelési ág) - lefolyási viszonyokat tekintve - előnytelen megváltozása (gyepek erdősítése, részben beépített zártkertek kialakítása). A fásszárú- és más évelő növényekkel való benőtt-ség erősödött a hullámtérnek a vízáramlás szempontjából kritikus helyein, de a hullámtér más részein is. A műszaki tervezők által végzett modellszámítások azt mutatják, hogy ésszerű táj- és földhasználat váltással jelentős, helytől függően 5-40 centiméter vízszintcsökkentés érhető el áradások esetén'. A táj- és földhasználat-váltás indoka azonban nem csupán az árvízi biztonság Javítása, nagyon fontosak az ökológiai, természetvédelmi szempontok is. Ebbe a körbe tartozik a meglévő természeti értékek megmentése, a csaknem eltűnt értékek életre keltése, melyhez hozzátartozik a folyó és a hullámtér közötti állandó „vizes" kapcsolat létrehozása, a hullámtér gazdasági hasznosításának ésszerűsítése. Munkáinkban az árvízvédelmi, természetvédelmi és gazdasági tényezőket, célokat, megfontolásokat igyekszünk egyenrangúan kezelni. Tisztában vagyunk azzal, hogy az éghajlatváltozás és a csapadékmennyiség éven belüli jelentős ingadozása miatt - mely időnként áradást, máskor aszályt eredményez -hazánk elsődleges érdeke - természetesen a gazdasági hatásokat, illetve következményeket is mérlegelve - nem a csapadékvizektől való gyors megszabadulás, hanem minél több víznek a visszatartása. Ha viszont a vizet nem sikerül visszatartani hullámtéren kívül, és fennáll annak a veszélye, hogy hullámtérben olyan vízmagasság alakul ki, mely a mentett oldal biztonságát veszélyezteti, akkor már a minél gyorsabb elvezetés, illetve vízszint csökkentés az elsődleges cél. A táj- és földhasználat váltás tervezése a műszaki tervezéssel szoros kapcsolatban történt, ahhoz igazodik a térbeli kiterjedése és tagolása is. így az „elsö ütem" a tivadari hídszűkület környezetére és a szolnoki Szent István hídtól a déli országhatárig terjedő folyószakaszra vonatkozik, hat kisebb szakaszra osztva. A kötelező jellegű beavatkozásokat - ugyancsak a műszaki tervekkel összhangban - a szakaszokon belüli még kisebb területi (lefolyási) egységekben (nagyvízi levezető sáv, hidraulikai folyosó) is tárgyaljuk az alábbiak szerint: 1. Tivadari hídszűkület környezete (698,00-713,60 fkm) • Szatmárcsekei árapasztó hidraulikai folyosó • Tivadari hídszűkület rendezése • Gulácsi árapasztó hidraulikai folyosó ' Ezzel együtt azonban a folyó legalsó szakaszán (Szeged és a déli országhatár között) néhány centiméteres vízszintemelkedés következhet be. ' S 'il. ", '. i ¦¦ # . - íi' I ¦ I' I ¦ i.i i •"MÍ;./,-' ¦.ti