Agrárjövőnk nemzeti intézménye a termékpályás szövetkezet [antikvár]

Ajánlás „Szövetkezve gyarapodni vagy nélküle szegényedni." Méltó helyére kerül AGRÁRJÖVŐNK NEMZETI INTÉZMÉNYE a „HANGYA" szövetkezetek országos hálózata. Magyarországon sokféle agrárintézmény épült ki a rendszerváltás után. Létrejöttek az Agrárkamara, az agrárrendtartás, a terméktanácsok, a hegyközségek, az érdekvédelmi szövetségek stb. helyi, regionális és országos szerveződései. Csupán egy életbevágó feladatkörben - a termelők piaci tevékenységében - hiányzik a hatékony szervezettség. Az Európai Unió országainak piacgazdaságában a termelők meghatározó érdekérvényesítő gazdasági intézménye az új típusú szövetkezetek hálózati rendszere, amely minden lényeges mezőgazdasági termék piacgazdasági szerepét magában foglalja a termőföldtől a fogyasztói kereskedelemig haladó termékpályán. Az Európai Unió országaiban még a minőségi árutermelést is erősen korlátozzák kvóták és más eszközök segítségével. A határok nélküli EU-ban ez a korlát nem az országhatárhoz, hanem - nemzetileg is behatárolható - kisebb-nagyobb homogén térségekhez kötődik. így válik érthetővé, hogy miért is a legfontosabb nemzeti intézmény a termékpályás szövetkezeti hálózat. Ez a szervezet ugyanakkor eurokon-form, mert teljes egészében a piacra termelő gazda áll a figyelem középpontjában. Ez a fajta szövetkezés adja a mezőgazdasági árutermelők szövetkezéseinek döntő hányadát, közel 100%-át az Unióban. A termékpályás szövetkezetek közvetlen érdekeltségi rendszerük, piacgazdasági kapcsolataik miatt feltétlenül korszerűbbek, mint a főként munka és üzemszervezeti kapcsolatokra koncentráló munkaszövetkezetek, ismertebb nevükön termelőszövetkezetek. A termékpályás szövetkezetekben az érdekeltséghez kötődően sokkal inkább a tagoké a szövetkezet és erős az érdekérvényesítő készség. Valószínűleg nem véletlen, hogy az eddigi rendszerváltó kormányzatok nem tartották fontosnak a termékpályás szövet-