Agrártörténet - agrárpolitika [antikvár]

Niederhauser Emil A „MÁSODIK JOBBÁGYSÁG" - MÍTOSZ VAGY VALÓSÁG? A jelenség kétségtelenül kora-újkori, 16-18. századi, ennek megfelelően nem illik bele ünnepeltünk érdeklődési körébe. Azért mertem mégis ezt a témát felvetni, mert ebben a megfogalmazásban kétségtelenül historiográfiai kérdés, tehát 19-20. századi. Nem ebben a megfogalmazásban, de a kérdés már a 19. század második felében kibontakozó német gazdaságtörténetírásban kerül elő, hiszen a németországi fejlődésben kétségtelenül az agrárfejlődés két típusát lehet elkülöníteni. Ezt először igen nagy forrásanyag felvonultatásával Georg Friedrich Knapp1 vetette fel, a poroszországi, pontosabban a kelet-poroszországi, vagyis kolonizációs területek vonatkozásában. Tőle származik a Grundherrschaft és a Gutsherrschaft elkülönítése. Ezt később Kari Grünberg2 a csehországi példán vizsgálta ugyanilyen részletességgel. A német történetírásban általánosan bevett fogalommá vált a két nagybirtok-típus, a későbbiekben Georg von Below3 is sokat tett a kérdés kidolgozása terén. A két fogalom az alapvető megkülönböztetés során azt jelentette, hogy a Grundherrschaftban a földesúr már nem folytatott saját gazdálkodást, hanem jobbágyai szolgáltatásából élt meg. Ezzel szemben a másik típusban a földesúr maga is kezdett gazdálkodni, nagybirtoka területének egy részén, mialatt persze a nagyobb része továbbra is jobbágytelkek formájában került üzemeltetésre. Ezt a fajta földesúri gazdálkodást a koraújkori magyarországi agrárfejlődésben is meg lehetett találni, a magyar szakirodalom inkább a „majorsági gazdálkodás" kifejezést használta. Domanovszky Sándor tanítványaival egész sorozatot indított ennek a jelenségnek a kimutatására a nagybirtokon.4 A nem marxista, ha úgy tetszik, kissé pártállami megfogalmazásban, a polgári történetírásban a majorsági gazdálkodás és annak ismérvei mind a mai napig ismeretesek.5 Tiszta gazdasági vonatkozásban ez a nagybirtok már kapitalistakorabeli gazdálkodását jelenti, vagyis azt a gazdálkodását, amely a 20. század során egyre finomabb technikai eszközökkel élt. Egy legújabb egyetemes gazdaság- 1 Georg Friedrich Knapp-, Die Bauernbefreiung und der Ursprung der Landarbeiter in den älteren Theilen Deutschlands. I. Ueberblick der Entwicklung. Leipzig, 1887. 2 Karl Grünberg: Die Bauernbefreiung und die Auflösung der gutsherrlich-bäuerlichen Verhältnisse in Böhmen, Mähren und Schlesien. I. Überblick der Entwicklung. Leipzig, 1893. 3 Georg von Below: Die Entstehung der deutschen Stadtgemeinden. Düsseldorf, 1889; uő.: Der Ursprung der deutschen Stadtverfassun. Düsseldorf, 1892. 4 Tanulmányok a magyar mezőgazdaság történetéhez. 1-15. köt. Bp. 1932-1943. 6 The Cambridge Economic History of Europe. Vol. 4. The Economy of Expanding Europe in the Sixteenth and Seventeenth Centuries. Ed. by E. Rich and C. H. Wilson. Cambridge, 1967.