Állóeszközgazdálkodás [antikvár]

Bevezetés Ez a rövid bevezetés (1) a témával és jelentőségével; (2) az anyagnak a közgazdasági tudományok rendszerén belül elfoglalt helyével és a Közlekedésmérnöki Kar egyéb gazdasági jellegű előadásaival valő kapcsolataival; valamint (3) a jegyzet fő részeinek témájával és a tárgyalás során követett alapelvekkel foglalkozik. (1) Az állöeszközgazdálkodás a termelési folyamatok gazdasági irányításának kritikus fontosságú eleme. Már az egyszerű újratermelés is a termelésben résztvevő munkaeszközök és munkatárgyak létrehozását, valamint folyamatos fenntartását és felújítását tételezi fel. Ez a feladat még sokkal fontosabb a bővített újratermelésben, amely általában a munkaeszközök és munkatárgyak állományának előzetes bővítésével jár. Ily módon nyilvánvaló kapcsolat van az újratermelési folyamat bővítésének mértéke, vagyis a növekedési ütem, valamint az állőeszközállomány nagysága, képzése, felújítása és fenntartása között. Voltaképpen tehát a gazdasági növekedés és az állóeszközök, és ezen belül is elsősorban a növekedési ütem és a beruházás közötti kapcsolat elemzése lesz ezeknek az előadásoknak a központjában és arra fogok törekedni, hogy a felmerülő üzemgazdasági jellegű részletkérdéseket is ezzel a nagy, alapvető kérdéssel valő kapcsolatukban és az alapvető kérdésre adott válasz függvényében világítsam meg. A fentiek alapján - s voltaképpen a különleges közgazdasági műveltséget fel sem tételező általános tájékozottság alapján is - nyilvánvaló a kérdés nagy fontossága. Itt három szempontra szeretnék csak utalni: az állóeszközök volumenének, az állóeszközök élettartamának és az állóeszközök elosztásának kérdéscsoportjaira. Egyrészt: az állóeszközök volumene nagyon nagy értéket képvisel. A karbantartásukra, felújításukra és pótlásukra fordított összegekkel csök. kentenűnk kell a társadalmi össztermék nagyságát, hogy meghatározhassuk a nemzeti jövedelmet, a bővítésükre fordított összeggel pedig csökken tenűnk kell a nemzeti jövedelmet, hogy így meghatározhassuk az egyéb szükségletek kielégítésére fennmaradó anyagi eszközöket. Ily módon jórészt az állóeszközgazdálkodástól függ, hogy mit hasrnálhatunk fel a nem- - 3 -