Az abszolutizmus gazdasági és társadalmi alapja Európában [antikvár]

A Történettudományi Bizottság 1964. november 9-én megvitatta molnár Erik akadémikus fenti című tanulmányát, mely a 12. Bécsi Nemzetközi Történészkongresszus egyik referátuma. Alább teljes terjedelemben közöljük Molnár Erik tanulmányát és a hozzákapcsolódó vita anyagát. MOLNÁR ERIK REFERÁTUMA Molnár Erik tanulmánya bevezetőjeként a következő megjegyzéseket tette: Engedjék meg, hogy egy-két bevezető megjegyzést tegyek. Amint tudják, ez a tanulmány a jövő évi bécsi nemzetközi konferenciára készül, ahol nyomtatásban is kiadásra kerül. Ez azzal jár, hogy a tanulmány maximális terjedelme nem lehet több 10 nyomtatott oldalnál. A 0 nyomtatott oldalba beleszámít az alreferátumok ismertetése is, tehát tulajdonképpen 10 oldalnál is kevesebb áll rendelkezésre. Ebből következik, hogy az abszolutizmus kérdéseit egyetlen országot szem előtt tartva lehetett csak tárgyalni, s még így is le kellett egyszerűsíteni a leglényegesebb összefüggésekre. Ezt tehát figyelembe kell venni a hozzászólásoknál. Másik megjegyzésem: a tanulmány nem marxistáknak szól, hanem olyan történészkollektívának, amely túlnyomó részben polgári tudósokból áll. Ennek az a következménye, hogy nem lehet a marxizmus tételeiből, mint elfogadott és ismert tételekből kiindulni, hanem igyekezni kell azokat a történeti tényanyagból levezetni. Ezek voltak azok, amiket előrebocsátani kivántam. Ma is vitás kérdés, hogy az európai abszolutizmus társadalmi alapját a burzsoáziában vagy a nemességben (földbirtokos osztályban), vagy a burzsoázia és a nemesség egyensúlyi helyzetében kell-e keresni? De nemcsak ez a kérdés vitás. A vita arra is kiterjed, hogy egyes országok történetében lehet-e az abszolutizmus korszakáról beszélni vagy sem? Van olyan álláspont, hogy Angliában sohasem volt abszolutizmus, főként mert a parlament a Tudorok és Stuartok korában is működött.