Az adóreform és a gazdálkodás főbb összefüggései [antikvár]

Intézetünk az adóreform bevezetése kapcsán, tevékenységi körénél fogva a népgazdaság adótanfolyamainak közel egy ötödét szervezte. Feladatunknak tekintettük a jogszabály ismertetésén és értelmezésén túlmenően a szaktanácsadás biztosítását is. Ez a tevékenységünk részben az adófajták bevezetésével kapcsolatos volt. Számos olyan kérdés is felmerült azonban, amely az adóreform komplex vállalati-szövetkezeti hatásaira vonatkozott. Ilyen összefüggések: - A vállalati tervezés 1988-ban lényegesen változik logikai rendszerében, az adóreformhoz és az árpolitikához igazodóan. A változásokat természetesen ezek a kormányzati lépések csak közvetítik, valójában a világgazdasághoz igazodó mezőgazdaságunk új vállalati stratégiáinak a kialakításáról van szó. - Új helyzetet teremt az a körülmény is, hogy az adóreform verseny- és szektorsemlegességet biztosít. Ezért a bérgazdálkodást és a szervezeti racionalizálást össze kell hangolják a nagyüzemek. Az önelszámoló üzemek új működési feltételei, az átalánydíjas elszámolórészlegek és az integrált kistermelés fejlesztése a szektorsemlegesség elve alapján történhet. így kell a nagyüzemek fölényét vállalati-közösségi érdekből, de nem politikai tabuként kezelve biztosítani. - A bérek egyéni bruttósítása és a vezetői érdekeltség új összefüggései szintén az adóreform követelményei. Sokkal többről -van azonban szó az új bér- és munkaerőstratégiában. Megváltozott ugyanis a munkaerő keresletének és kínálatának erőviszonya. Ebben az átalakuló helyzetben evidencia a teljesítmény elv következetes érvényesítése. Érdemes tehát áttekinteni a nagyüzemek és azok vezetőinek kialakult elgondolásait, az anyagi érdekeltség rendszerére vonatkozó újszerű törekvéseit. Nincs itt kevesebbről szó, mint arról, hogy gazdaságaink 1988-ban saját erőforrásból és kényszerhelyzetben, de új stratégia kialakítását valósítják meg a munkaügyi szférában.