Bővebb ismertető
Közel másfél évtizede, az energia- és nyersanyagválság következtében az érdeklődés a megújítható természeti erőforrások felé fordult. Magyarországon a 70-es évek végén a Magyar Tudományos Akadémia kezdeményezésére, a szakemberek széles körű közreműködésével elkészült hazánk agroökológiai potenciáljának a prognózisa, amely számos ma is hasznosítható eredményhez vezetett. Az agroökológiai potenciál felmérése rámutatott arra, hogy a mezőgazdasági termelésben még jelentősek a tartalékok. Kiaknázásuknak csak akkor van gazdasági értelme, ha a megtermelt biomasszát racionálisan hasznosítják. E kérdés megválaszolására indult 1981-ben az MTA összefogásával tárcaközi kutatásként a biomassza komplex hasznosításának feltárására irányuló kutatási program. A megfogalmazott megállapítások zöme a mai napig megtartotta aktualitását. A 80-as évek elején a melléktermék és hulladék komplex hasznosítására irányuló felméréssel a világ élvonalában voltunk. Sajnos ajánlásaink jelentős része, pénz és műszaki feltételek hiánya miatt nem vált gyakorlattá Magyarországon. A fejlett országokban a biomassza széles körű hasznosítása változatlanul központi kutatási terület, s az eredmények gyorsan gyakorlati alkalmazásra kerülnek. E két felmérés eredményei rámutattak arra, hogy az ökológiai tartalékokat, a termelt biomasszát csak akkor lehet racionálisan hasznosítani, ha a termelés-feldolgozás folyamata alkalmazkodik az ökológiai-ökonómiai környezethez. E problémakör feltárására az MTA és a MÉM összefogásával 1986-ban indult az Alkalmazkodó mezőgazdaság rendszere" elnevezésű program, amely 1990 végén fejeződött be. Az azóta eltelt időben az ökológiai feltételekhez való alkalmazkodást, a kockázati tényezők pontosabb megismerésének szükségességét az egymás utáni aszályos évek is igazolták. A piaci alkalmazkodás fontosságát a jelenleg végbemenő társadalmi-gazdasági változások támasztják alá, amelynek ilyen rendkívül gyors megvalósulására a program indításakor még nem számíthattunk. A mezőgazdasági termelést meghatározó rendszer felépítésének megfelelően a kutatások -a természeti környezet. -az anyagi-műszaki és technológiai feltételek és -a közgazdasági-társadalmi feltételek rendszereinek alaposabb megismerésére irányultak. E három alprogram az érintett tényezőcsoportok és az alkalmazkodás összefüggéseit vizsgálva jutottak el döntést megalapozó következtetéseikig. A módszertani alprogram modellezéssel, elemzések felhasználásával támogatja a mezőgazdasági fejlesztésre irányuló döntések megalapozását.