Bővebb ismertető
Bevezetés
A Szervezési Tanulmányok kézbeadásával a korszerű gépi adatfeldolgozás alapvető elméleti és gyakorlati ismereteiben jártas hallgatók szaktudásának elmélyítéséhez szeretnénk segítséget nyújtani. A tanulmánygyűjtemény a népgazdaság különböző ágazataihoz tartozó gazdasági egységekben felmerült konkrét adatfeldolgozási igények kielégítése céljából készült és a gyakorlatban ténylegesen megvalósított gépi adatfeldolgozások, illetve adatfeldolgozási rendszerek szervezését, valamint a szervezési javaslatok szerinti munkák megvalósításához szükséges legfontosabb dokumentumokat tartalmazza. Az egyes szervezési tanulmányok egy-egy gazdasági egység számára készült szervezési javaslatot képviselnek és ezért azok egymástól függetlenek. A szervezési tanulmányok között egyszerűbb, egy-két szervező néhány heti munkájával megoldott feladatok és bonyolult, számos szakember hosszú hónapokon át kifejtett együttes munkáját igénylő szervezésének egyaránt előfordulnak.
A tanulmánygyűjtemény anyagát a gyakorlatban legjobban bevált szervezések közül válogattuk ld. E válogatás alkalmával arra törekedtünk, hogy az egyes témakörökben megoldott munkák közül a szóban forgó feladat legjellegzetesebb sajátosságait sokoldalúan tartalmazó és minél teljesebben leiró szervezések kerüljenek a gyűjteménybe. A tanulmánygyűjtemény több, azonos témakörbe tartozó, de a vállalati sajátosságoktól függően más-más teljesítményű berendezés alkalmazásával megoldott szervezést Is tartalmaz. Ezzel elsősorban azt kivánjuk megismertetni, hogy az egyes szervezési munkafázisokban milyen különböző módon kell a céljaiban számos hasonlóságot mutató felaciatokat megoldani. Ezzel azonban azt is hangsúlyozni óhajtja a munka, hogy valamely szervezési feladatot a különböző eszközök közül mindig azon berendezés alkalmazásával kell megoldani, amelyik az adott esetben gazdaságos, noha mindig tisztában kell lennünk azzal, hogy a választott adatfeldolgozó gépeken kivül egyéb eszközökkel is feldolgozhatók a szóban forgó adatok.
A szervezési javaslatokat e gyűjtemény a legtöbb esetben a megrendelő vállalatok számára készült eredeti változattal teljesen megegyezően tartalmazza. Csupán néhány szervezés ismertetésénél alkalmaztunk az eredeti javaslattal szemben csekély módosítást.
Ezek a módosítások főképpen a gyakorlati megvalósitás számára több helyen is szükséges hosszas felsorolások összevonását jelentették, és egyáltalán nem érintették a szervezési javaslatok felépítését és érthetőségét. Ebből következik az is, hogy ezek a tanulmányok elsősorban a gyakorlati szervezési igények kielégítéséhez szükséges szemlélet kialakításához nyújtanak segitséget. A Szervezési Tanulmányok cim alatt közölt anyag szervesen kapcsolódik a Dr. Schuster Ede: "Ügyvitelszervezés és ügyvitelgépesi-tés I. és II." elmen megjelent tananyaghoz. Minthogy a szervezési javaslatok kidolgozásánál elsősorban a gyakorlati igények kielégítésére törekednek, következésképpen a tanulmánygyűjtemény is főképpen a gyakorlati élet követelményeit érvényesiti. Ezért a szervezési javaslatok felépítése, tárgyalási módja eltér a szervezési ismereteket elsősorban didaktikai szempontok szerint tárgyaló ügyvitelszervezési és ügyvitelgépesitési ismereteket tárgyaló tananyagtól.
A tanulmánygyűjtemény összeállításával azt igyekeztünk kidomborítani, hogy az azonos témakörbe tartozó feladatok a szervezés általánosan elterjedt, alapvető szabályainak érvényesítése ellenére is nagyon sokféle módon oldhatók meg. A megoldások különbözősége nemcsak a szervezési adottságok eltérő tulajdonságaiból ered, hanem abból is, hogy az adatfeldolgozási munkafolyamatok szervezése nagyon sokban függ a szervező alkotóképességétől is. E tényezők nagyon bonyolult kölcsönhatásának együttes érvényesülése jut kifejezésre egy-egy szervezési megoldásban, s ezért is találkozhatunk a gyakorlatban olyan sokféle szervezési megoldással. A szervezések gyakorlatban előforduló sokféleségének érzékeltetése céljabői ismertetünk különféle megoldású, de a gyakorlatban egyaránt nagyon jól bevált szervezéseket. A szervezési tanulmányok ilyen válogatásával egyrészt azt szeretnénk bemutatni, hogy a különféle szervezési ismeretelemeket a konkrét adottságoktól és feladatoktól függően különbözőképpen kell alkalmazni, másrészt, hogy a viszonylag egyszerű feladatok megoldásához is milyen sokféle ismeret körültekintő ál7 kalmazása szükséges. Mindezzel azt kivánjuk elősegiteni, hogy a különböző szervezési ismeretek elsajátításán túlmenően a korszerű adatfeldolgozáshoz szükséges szervezői szemlélet már az egyetemi tanulmányok folyamán kialakuljon.