Az energiagazdálkodás szervezése a mezőgazdaságban [antikvár]

BEVEZETÉSAz eímúlt évtizedben a magyar mezőgazdaság bruttó termelési értéke több mint 25%-kal, energiafelhasználása ugyanezen idő alatt alig 10%-kal emelkedett. A cserearányok romlása, az energiahordozók és ipari eredetű anyagok árának rohamos""növekedése következtében a jövedelmezőség ennek ellenére jelentősen csökkent. Az energiahordozók árának emelkedését a mezőgazdasági termékekben nem lehetett realizálni.A tenfielés jövedelmezőségének, az ipari eredetű anyag- és energiafelhasználás hatékonyságának növelése érdekében jelentősen javítanunk kell a vállalatok gazdálkodását. Fokozottabban takarékoskodni kell az anyag- és energiafelhasználásban, növelni kell ezek hatékonyságát a mezőgazdasági termelésben.A mezőgazdasági vállalatok energiagazdálkodásának olyan magas szintű mű-szaki-gazdasági tevékenységgé kell válnia, amely elősegíti a termelőerők fokozott kihasználását. E munkában a napjainkig kialakult vállalati energetikusi rendszeren túl részt kell vennie a tervezés, beruházás, üzemeltetés területén dolgozó szakembereknek, sőt a vállalat vezetésének irányításával a termelésben részt vevő valamennyi dolgozónak.A magas szintű energiagazdálkodásnak a tervezésnél kell kezdődnie, majd a kivitelezésnél, az üzemeltetésnél kell folytatódnia. Az energiával való ésszerű gazdálkodásban még jelentős tartalékaink vannak. Ennek kiaknázása érdekében ki kell alakítanunk a megfelelő érdekeltségi rendszereket.Kiadványunk célja a mezőgazdasági energiagazdálkodás szervezésének segítése. Javaslatainkat az elmúlt évek gyakorlati tapasztalatai alapján állítottuk össze. Megvizsgáltuk a területi szövetségek szerepét és feladatait, ismertetjük az energiagazdálkodási verseny tapasztalatait. A Kiskun Mgtsz példáján bemutatjuk a termelőszövetkezetek energiagazdálkodásának egy lehetséges és eredményes módszerét. Foglalkozunk a legnagyobb energiafogyasztók, a mezőgazdasági erőgépek hajtóanyagelszámolási rendszerének fejlesztésével, újszerű eszközeivel.Napjainkban a számítástechnika szerepe a termelésben is megnőtt. Várható, hogy a következő években a személyi számítógépek, de a közepes- és nagyszámítógépek is a gazdálkodás alapvető segédeszközévé válnak. Ezért összeállításunkban foglalkozunk a számítógépek alkalmazási lehetőségeivel. Bemutatjuk az Agrinfo rendszer alkalmazhatóságát az energiagazdálkodás különböző területein. Reméljük, hogy munkánkkal segítségére lehetünk a mezőgazdaságban dolgozó szakembereknek, hozzájárulhatunk munkájuk eredményesebbé tételéhez.Dr. Sembery Péter