Az erdélyi magyar gazdasági gondolkodás 1800-ig [antikvár]

CSETRI ELEK Tordán született 1924 -ben. Középiskoláit a Református Kollégiumban végezte Kolozsváron, majd a város magyar és román egyetemein történelemből szakosodott. A Bolyai Egyetemen doktorált 1949 -ben, ahol ettől az évtől oktatott 1986. évi nyugalomba vonulásáig. Időközben munkatársa volt a Román Akadémia kolozsvári Történeti Intézetének. Az 1989 - es változás után egy évig a budapesti ELTE vendégprofesszoraként működött. 1991 - ben a Magyar Tudományos Akadémia külső tagjává választották. Alapító tagja volt az újraéledt Erdélyi Múzeum - Egyesületnek, 1994 - 1998 között pedig az Erdélyi Múzeum főszerkesztője. Félévszázados kutatásai során Erdély történetének XVII. századától 1848 - ig terjedős szakasza feltárásán munkálkodott. Erdélyi magyarországi levéltárokon kívül Párizsban, Krakkóban és Göttingenben is végzett forrásfeltárást. Azok nyomában a politikatörténettől a művelődés- , technika és gazdaságtörténetig monográfiák / Körösi Csorna Sándor, Bethlen Gábor /, forrás és szövegkiadások / Wass Pál, Fridvaldszky János, Teleki Sándor írásai/, egyetemes történelmi könyvek / Silvie Pellice, újkori kresztomátia / és számos, hét nyelven megjelent szaktanulmány jelzik eredményeit. De szélesebb olvasóközönség igényeihez igazodó kiadvánnyal, a munkaközösségben végzett / Történeti kronológia. Technikatörténeti kronológia / és népszerűsítő cikkek sorával szolgált útmutatással. Gazdaságtörténeti irányulásának lecsapódása ez a kis kötet. Szerzője annak vázlatát nyújtja, hogy miként alakult írásbeli gazdasági gondolkodásunk az erdélyi fejedelemség és a provencia Habsburg korszaka idején. Arról faggatja az irodalmi és történelmi forrásokat, szakkönyveket, tervezeteket és törvényeket, hogy miként alakították és miként tükrözték gazdasági koncepcióban - gondolatokban az erdélyi valóságot.