Az Európai Unió regionális politikája [antikvár]

Az Európai Unió 1998. március 31-én elkezdte az arra alkalmasnak ítélt országokkal - köztük Magyarországgal - a csatlakozási tárgyalásokat. Ezzel hazánk EU-csatlakozása belátható időtávba került. Ilyen körülmények között rendkívül fontos, hogy minél többen birtokában legyenek az európai integrációs folyamathoz kapcsolódó ismereteknek: az oktatás, a közigazgatás, a vállalati- vagy pénzügyi szektor területén is szükség van az Európai Unió működésével és közös politikáival való megismerkedésre. Ez a könyv az unió közös költségvetéséből a közös agrárpolitikára fordított kiadások után a második legnagyobb kiadási tételt jelentő regionális politika működését vizsgálja meg közelebbről. Magyarország számára ez a politika azért is érdemel kiemelt figyelmet, mert az EU átlagos fejlettségi szintjéhez képest fennálló lemaradás miatt a csatlakozás után az ország jogosult lesz az unióból származó regionális fejlesztési támogatások igénybevételére. A „jogosultság" ugyanakkor még egyáltalán nem jelenti azt, hogy minden felkészülés nélkül igénybe lehet venni a strukturális alapokból származó támogatásokat. A támogatások eredményes felhasználása alapos előkészületeket igényel: ismerni kell az EU regionális politikája működésének elveit és biztosítani kell azok teljesíthetőségének feltételeit, ehhez jelentős intézményi reformokra is szükség van. A regionális politikai támogatások felhasználása terén a csatlakozásra készülő Magyarország számára nagyon sok tanulsággal szolgál az EU jelenleg kevésbé fejlett tagországaiban kialakult felzárkózási folyamat elemzése és az EU-ból származó támogatások ebben játszott szerepének részletes vizsgálata. A könyv megírása során két fő szempont vezérelt: az informativitásra törekvés és a multidiszciplináris megközelítés igénye. Az előbbi szempontot a könyvben követett elemző-értékelő hozzáállás mellett azért éreztem fontosnak, mert jelenleg Magyarországon nincs összefoglaló munka az Európai Unió regionális politikájáról, ezért az elemzés megalapozásának érdekében részletesebb áttekintésre volt szükség. A másik fő szempont figyelembevételekor arra törekedtem, hogy a tárgyalt témakör vizsgálata közgazdaságtani, gazdaságföldrajzi és közösségi jogi szempontból egyaránt megalapozott legyen.