Az európai integráció és a modernizáció regionális összefüggései Magyarországon [antikvár]

Magyarországon az elmúlt két esztendő egyik látványos változása, hogy az élet szinte minden területén megjelent a modern piacgazdaság legfontosabb rendező elve, a verseny. Noha a régiók versenyének új játékszabályai még csak most alakulnak ki, eredményei már ma is gyakran meglepőek. Régi hátrányok - mint a nyugati határszélen való fekvés vagy a mélyen gyökerező polgári tradíciók - válhatnak egy csapásra értékké, az illető térségek fejlődésének motorjává. Évtizedes előnyök - mint a vas- és acélgyárakra épülő nagyipari munkásság jelenléte - degradálódhatnak hirtelen nehéz örökséggé. Rendkívül fontos tehát az olyan kutatómunka, amely feltárja a régiók versenyének játékszabályait, és egzakt ismérvek mentén képes bemutatni a verseny nyerteseit és veszteseit. Európában eddig a piaci rendező elv megjelenése mindenütt a területi differenciálódás felerősödéséhez, a nagy régiók fel- ill. leértékelődéséhez, az egyes országrészek között meglévő különbségek kiéleződéséhez vezetett. Magyarországon - ahol ráadásul negyven évnyi kényszerszünet után kell megteremteni a piacgazdaság kereteit, - a regionális problémák fokozottabban és érzékenyebben jelentkeznek. Egyfelől tovább mélyült a szakadék az ország fejlettebb nyugati és keleti régiói között, nehéz gondokkal küszködnek a hagyományosan elmaradott térségek, súlyos problémák jelentkeznek az ipari válságövezetekben. Másfelől látványosan felértékelődött a főváros szerepe a gazdasági életben, megteremtve annak esélyét, hogy Budapest Kelet- Közép-Európa egyik jelentős üzleti- pénzügyi központjává váljon. Néhány vidéki nagyvárosban pedig - különösen ott, ahol egy - egy világcég nagyléptékű beruházása nyomán megpezsdült a gazdasági élet - új növekedési pólusok keretei bontakoznak ki. Még ipari és kereskedelmi miniszterként, hivatalba lépésem első hónapjaiban támogatásomról biztosítottam az alábbi kutatómunkát Az elmúlt másfél esztendő csak megerősítette az akkori feltételezéseket: az ország előtt álló hatalmas és történelmileg példa nélkül álló feladat nemcsak a régi struktúrák lebontását kívánja meg, hanem egyúttal megteremti Magyarország Európai integrációjának és modernizálódásának a lehetőségéit is. A lehetőség egyben komoly kihívás is: a nemzetállamok Európája az elmúlt évtizedekben az együttműködő régiók színes mozaikjává vált. így alapvető kérdésként merül fel: miként képesek bekapcsolódni az ország egyes régiói kisebb - nagyobb gazdasági terei Európa gazdasági, társadalmi és kulturális vérkeringésébe? Az alábbi munka ehhez kíván a tudomány eszközeivel hasznos adalékot nyújtani.