Bővebb ismertető
Az állami kereskedelempolitika korunk nemzetközi munkamegosztásának természetes velejárója, és mind a tőkés, mind a szocialista, mind pedig a fejlődő országok gyakorlatát jellemzi, mégpedig a céloknak megfelelően eltérő, illetve nem teljesen azonos eszközrendszerrel. A világkereskedelem alakulását a "spontán piaci mechanizmusok" mellett egyre inkább áthatja a gazdaságpolitikák fontos eleme, a kereskedelempolitika. Éppen ezért a világgazdaság minden résztvevője részére érdekes és fontos, hogy a többiek hogyan, milyen módszerekkel és eredménnyel befolyásolják külkereskedelmük alakulását.A külkereskedelem állami irányítása a fejlett tőkés országokban nem újkeletű, már a kifejlett merkantilizmus idején az angol Thomas Mun rámutatott, hogy helyesebb, ha a pénzforgalom szabályozása helyett az árukivitel növelését segítik elő, és az árubevitelt korlátozzák. A merkantilizmus protekcionista gazdaságpolitikájának szószólói olyan állami intézkedéseket követeltek, amelyek az aktív kereskedelmi mérleg elérését segítik. Magas vámok, a hazai ipar védelme jellemezte ezt a korszakot. A protekcionizmus valamennyi korabeli tőkés országot jellemezte. Először Angliában hódított, I. Erzsébet már a XVI. században hozott protekcionista intézkedéseket, majd az angol polgári forradalom idején még tovább fejlesztették az állami támogatás különböző formáit.