Bővebb ismertető
Az idegenforgalom korunk jellemző társadalmi-gazdasági jelensége. A XX. század második felében világszerte kibontakozott folyamatokkal összefüggésben, a turizmus olyan társadalmi jelenséggé vált, amelyben évente százmilliók vesznek részt, és ennek következtében olyan gazdasági jelenséggé fejlődött, amely súlyát tekintve az olajipar után - a fegyverkezési Iparral vetélkedve - a második, harmadik helyen áll a világban.A turizmus politikai, gazdasági, kulturális és egészségvédelmi szerepe az elmúlt két évtizedben hazánkban is megnőtt. Belföldi és nemzetközi idegenforgalmunk jelenségeire és változásaira nagy figyelmet fordít az ország vezetése és érzékenyen reagál a közvélemény is.Az idegenforgalom dinamikus fejlődése arra indította a politika, a közgazdaságtan, a pénzügy, a jog, a szociológia tudományával foglalkozókat, a területfejlesztési, a környezetvédelmi, a kereskedelmi és a vendéglátóipari szakembereket, hogy ezzel a sajátos folyamattal, mint önálló tudományterülettel foglalkozzanak. Az idegenforgalom tudományos elemzéséhez azért van szükség ilyen sok közreműködőre, mert az soktényezős, ágazatközi /interdiszciplináris/ jelenség. Gazdasági szerepének és hatásainak elemzésével, a fejlődés tendenciáinak és befolyásoló tényezőinek számbavételével, a piaccal és annak sajátosságaival, tervezésének, szabályozásának és szervezetének rendszerével, pénzügyeivel, gazdaságosságának és hatékonyságának vizsgálatával az idegenforgalom gazdaságtana foglalkozik.