Az innováció névtelen hátországa [antikvár]

Bevezetés Az átalakulás különböző hatásait vizsgáló kutatásaink "hátország" témája a "Műszaki értelmiség - oktatók, kutatók és mérnökök - helyzete és szerepe" című országos felmérés kapcsán vetődött fel bennünk először. Több egyéni életút és cégtörténet is arra ösztönzött minket, hogy választ keressünk a kérdésre: miként tudnak gyökeret ereszteni az 1990 után alakult (vagy átalakult), az innovációban aktív szerepet játszó vállalatok, illetve vállalkozások a megváltozott körülmények között? Milyen külső és belső tényezők befolyásolják sikereiket és esetleges kudarcaikat? Kérdéseink tovább szaporodtak 1995-1996-ban, amikor egyre többen kezdtek foglalkozni a külföldi működőtőke hazai szerepével, többek között az innováció szempontjából. A visszajelzések többsége negatív volt, illetve nagy bizonytalanság érződött a hatások megítélésében. Úgy gondoltuk, hogy érdemes ezzel minél több oldalról foglalkozni: érdemes még gyűjteni a tapasztalatokat a témával kapcsolatban. Ezért tettük fel a korábbiak mellé az új kérdést: milyen szerepet játszik a külföldi működőtőke "cégeink" fennmaradásában? Hozzásegítik-e őket az itt jelenlévő külföldi vállalatok ahhoz, hogy tanuljanak, erős piaci szereplőkké váljanak - néhányan akár nemzetközi színtéren is -, vagy ellenkezőleg: korlátozzák a lehetőségeiket, elveszik tőlük a képzett munkaerőt, csökkentik a piacaikat, alacsony (bérmunka) szintű beszállítói szerepre korlátozzák őket? A kutatást két nagyobb szakaszra osztottuk. Először a külföldi működőtőke makrogazdasági és innovációs hatásaival kapcsolatos főbb tapasztalatokat foglaltuk össze; a témával foglalkozó hazai és külföldi kutatók vizsgálatai alapján. Ezzel akartuk ütköztetni saját megfigyeléseinket. A szakirodalmi feldolgozást 1996 októberében fejeztük be.