Az iparvállalatok szervezettsége és az alkotó szellemi munka veszteségforrásai [antikvár]

Részlet:"BEVEZETÉSIndulásuk óta tartok előadásokat a Budapesti Műszaki Egyetem Továbbképző Intézetének /továbbiakban BMETKI/ a kohó-és gépipari minisztérium vállalatai felső vezetői számára rendezett - tihanyi, dunaújvárosi, fonyódi, lellei - továbbképző tanfolyamán. A tíz év alatt három fő témakörből választottam előadásaim tárgyát.Az első, a vezetés munkájának megszervezése volt. Az előadások anyaga ugyanezen a címen jelent meg a BMETKI kiadásában 1966-tól 1969-ig több kiadásban.1/ Midőn később már a két alábbi témakört tárgyaltam, emlékeztetőként 100 kérdésben-feleletben foglaltam össze az első témakörnek a továbbiak megértéséhez szükséges anyagát.2/A második témakör - 1969-1972-években az alkotó szellemi munka szervezésének és vezetésének fontosabb problémáit, elveit és módszereit tartalmazta.3/A harmadik témakör anyagát ez a kötet tartalmazza. Alapjául a Munkaügyi Minisztérium megbízásából az alkotó szellemi munka veszteségforrásainak és hatékonyságnövelési lehetőségeinek feltárására az ÉGSZI keretében 1970-1972-ben végzett vizsgálatok egyik részeredménye szolgált. Ebben arra keresünk választ, hogy az iparvállalatok szervezettségének milyen tényezői gyakorolnak hatást a vizsgálatok során számba vett szellemi munkákra, az igények, célok megfogalmazásától az eredmények felhasználásáig. A tudományos-technikai forradalom gyorsuló hazai kibontakozása, az MSZMP Központi Bizottságának 1971. december 1-i határozata nyomán megindult szervezésfejlesztés, továbbá a káderállomány fejlesztésének korszerű módszereit szorgalmazó törekvések mind arra ösztönzik a vezetőket, hogy a vállalatokban lévő, vagy máshonnan igénybe vehető szellemi potenciállal is hatékonyan gazdálkodjanak .A témakör problémái iránt a vezetők nagy érdeklődést tanúsítottak és szempontjai, módszere és megállapításai - szerintem is - nyújtanak némi segítséget az iparvállalatok és elsőrendűen alkotó szellemi munkát végző partnereik együttműködésének javításához és ennek révén a szellemi munka veszteségeinek csökkentéséhez, a vállalatok szervezettségének fejlesztéséhez, a vezetés hatékonyságának növeléséhez. A tanulmánynak ez a szemléletfejlesztő jellege - amelyet"