Az újtipusú testületi vezetés kézikönyve [antikvár]

A gazdaságpolitikai célok megvalósításához, a.fejlődés intenzitásának növeléséhez elengedhetetlen a gazdasági hatékonyság javítása. Az életszínvonal, az életkörülmények szoros összefüggésben vannak a gazdasági fejlődéssel. Kiemelt fontosságú gazdaságpolitikai célkitűzés a népgazdaság külső és belső egyensúlyának megszilárdítása, az exportképesség további jelentős növelése. Ehhez fokozott mértékben kell alkalmazni a tudományos-technikai fejlődés eredményeit, az innovációs (újítási és megújulási) folyamat felgyorsításával javítani kell a termékek nemzetközi versenyképességét, ezáltal a vállalatok jövedelemtermelő képességét. (Az innováció az új, korszerű műszaki és gazdasági megoldások keresésére és alkalmazására irányuló rendszerezett tevékenységek sorozata, az irányítási, műszaki és gazdasági megújhodás folyamata.) A nemzetközi versenyképesség megköveteli a műszaki színvonal emelését, korszerű gyártmányszerkezet kialakítását, a termelékenység növelését, a minőség javítását, egyben a gazdaságos értékesítési lehetőségek megteremtését. A gazdaságosságot leginkább - az érvényesített eladási árakon túlmenően - az anyag- és energiatakarékos technológiák alkalmazása, az állóeszközök jobb kihasználása, az ésszerűbb munkaerőgazdálkodás, a termelés szervezettségének javítása, a vezetés színvonalának emelése befolyásolja. A gazdaságpolitikai célkitűzések megvalósításának elősegítése, a vállalati magatartás aktívabb befolyásolása érdekében a gazdasági szabályozórendszer (továbbiakban szabályozó rendszer) több elemét módosították. A népgazdasági érdeket a népgazdasági terv teljesítése végett a szabályozó rendszer közvetíti a gazdasági élet szereplőinek. A magyar népgazdaságban továbbra is alapvetően nyereségérdekeltségi rendszer érvényesül. A változtatások hatására várhatóan növekszik a gazdálkodó egységek differenciálódása, vagyis a nagyobb nyereséget elérő vállalatok fejlődési lehetőségei a korábbinál jobban nőnek, a kevésbé nyereségesekéi pedig csökkennek, vagy meg is szűnnek. A jövedelemszabályozást alkotó elemek mértékei változtak. Új jövedelem-elvonási formákat is alkalmaznak. Az elvonás mértéke - a vállalatonként sajátosságoktól függően - összességében mérsékelten növekszik. A keresetszabályozás módosítása - a vállalati működés jövedelmezőségének megfelelően - a korábbinál nagyobb lehetőséget ad a keresetek növekedési ütemének fokozására. A kereset-adózási rendszer hatékonyabb munkaerőgazdálkodásra ösztönöz, elősegíti a munkaerő átáramlását a magasabb hatékonyságú területekre. A keresetszintszabályozás bevezetése mérsékeli a bázisszemlélet érvényesülését. A szabályozó rendszer elemei összhatásukban érvényesülnek.