Belső Kereső Önmagadhoz [antikvár]

Dániel Goleman előszavaA Google-ről az első benyomásomat Chade-Meng Tan alakítgatta, akit széles körben Meng néven ismernek. Meng a cég nem hivatalos fogadó embere, az elnyomhatatlan tréfamestere (és ez tagadhatatlan" - áll a névjegyén).Ahogy egyre jobban megismertem, rájöttem, hogy Meng különleges ember. Ennek egyik jelét akkor vettem észre, amikor betértem az irodájába: az ajtaja melletti faliújságon sorakoztak a képek, amiken Meng valamelyik híresség mellett feszít. Meng és Al Gore. Meng és a dalai láma. És Muhammad Ali, meg Gwyneth Paltrow. Később a New York Times egyik vezércikkéből megtudtam, hogy Meng volt a híres az a Google-fickó", a világ egyetlen mérnöke, akinek elég magas az érzelmi intelligenciája ahhoz, hogy a látogatói azonnal otthon érezzék - és fo-tóztassák - magukat vele.De nem ez az, amitől Meng olyan különleges. Sokkal inkább a zseniális rendszerelemző képesség és az arany szív varázslatos kombinációjától.Lássuk először az elemzést.Azért jöttem, hogy az Authors@Google előadássorozat keretében az érzelmi intelligenciáról beszéljek. Kicsit úgy éreztem magam, mint egy újabb bonusz a Google dolgozói juttatásainak végtelen sorában, valahol a masszázs és a korlátlan üdítőfogyasztás között.Az intellektusnak ebben a fellegvárában - hiszen felső kategóriás felsőfokú felvételi pontszám nélkül szóba sem állnak veled egy állásinterjún - nem számítottam rá, hogy bárkit különösebben izgatna az előadásom a keményfejű informatikusok között, akik alighanem inkább a programozási készségekről szóló előadásokat hallgatnának. így aztán leesett az állam, amikor megérkeztem a Googleplex ama részlegének legnagyobb előadótermébe, ami zsúfolásig megtelt úgy, hogy sokan már csak az előcsarnokba fértek. Az érdeklődés láthatóan meghaladta a várakozásaimat.