Bővebb ismertető
Ez a munka bizonyos értelemben folytatása az "Adalékok a mai tőkés pénz, a konjunktúraingadozások és a gazdasági vlságok" c. könyvemnek, amelynek első kiadása nyolc évvel ezelőtt jelent meg ugyanezen kiadónál. Megírásával régi adósságomat törlesztettem. Mintegy másfé évtizede bízott meg ugyanis a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézete azzal a tudományos feladattal, hogy írjam meg a keynesy elmélet és a keynesiánus gyakorlat bírálatát - s könyvem ezt a bírálatot is tartalmazza.
A feladat teljesítése legfőképpen azért húzódott el ennyire, mert a rám bízott feladat rendkívül nehéznek bizonyult. Megoldásához marxista szellemű választ kell adni számos olyan gazdaságleméleti problémára, amelyet részben Keynes és a keynesisták, részben a kapitalizmusnak állami monopolkapitalizmussá történt átalakulása vetett fel, s amelyek megválaszolását a marxista elmélet megítélésem szerint nem végezte el teljes sikerrel.
Az Adalékokban a keynesizmus bírálatához szükséges előtanulmányként foglalkoztam a mai pénzzel meg a társadalmi tőke újratermelésének és a konjunktúra-, illetve válságelméletnek a kérdéseivel. A jelen munkámban továbbhaladtam amegkezdett úton: megkíséreltem jó néhány további olyan leglényegesebb, de vitatott vagy egyláltalán felderítetlen politikai gazdaságtani probléma megávlaszolását, amelyek tisztázása nélkülözhetetlen az állami monopolkapitalizmus idejére kialakult gazdasági kategóriák megértéséhez.
Amire ez a könyv elkészült, a kapitalizmus válságának, kiéleződése jócskán megtépázta a keynesiánus gazdaságpolitika dicsőségét, és ez valamelyest időszerűtlenné tette munkámnak azt a vonását, hogy a tárgyalt problémákat éppen a keynesi gondolatok öré csoportosítva tárgyalom benne. Ezen azonban már nem segíthette, de az ilyetén csoportosítás különben is kapóra jött számomra; ürügyet szolgáltatott rá, hogy ne a kapitalizmus politikai gazdaságtanának egészét, hanem csak bizonyos részeit vizsgáljam újra át, s ezáltal mentesüljek az elmélet megálapodottabb részeinek megtárgyalásától. Sok mindennel kellett foglalkoznom a könyvben, de ezt mégsem kellett azzal a rendszerességggel megtennem, amellyel a tankönyvek mutatják be, legalábbis alapvonalaiban, az idáig kidolgozott politikai gazdaásgtan egészét. Ezt jelzi a könyv alcíme azáltal, hogy a munkát tanulmányoknak minősíti. Az olvasó bizonnyal egyetért velem abban, hogy a tanulmányoknak ez a sorozata, noha nem mentes kitérőktől, mégis logikailag összefüggő egészet alkot olyképpen, hogy a később sorra kerülő tanulmányok a megelőzőekben nyert eredményekre támaszkodnak. És, gondolom érezni fogja azt is, hogy noha a keynesizmus gazdaságpolitikája bizonyos értelemben rendező elvként jelentkezik benne, a keynesi gonodlatrendszer bírálata mégiscsak mellékterméke e munkámnak. Az eredeti célkitűzés célból eszközzé, a nyert gazdaságtani eredmények illusztrálásának eszközévé vált, hiszen tulajdonképpeni feladatomnak a marxista politikai gazdaságtan továbbfejlesztését tekintettem. Ám ítélje meg az olvasó , hogy milyen sikerrel teljesítettem vállal feladatomat.