Bevezetés a közgazdaságtanba [antikvár]

Korunk embere nap mint nap közgazdasági problémák, kérdésfelvetések tucatjaival kerül szembe. Miért értékeli le a Magyar Nemzeti Bank időnként a magyar forintot? Mit jelent a leértékelés, és ettől rosszabb lesz-e a pénz? Valóban kiárusítják-e nemzetünk vagyonát azok, akik kevesebb pénzért adják el a vállalatot, mint amennyi a vállalat eszközeinek a könyvvitel szerinti értéke? Mi a vagyon és mi a könyv szerinti érték? Ilyen kérdéseket vég nélkül sorolhatnánk. A kérdések köznapi problémákra vonatkoznak, és nemcsak közgazdász körökben vetődnek fel. Elemzők, hivatalnokok, riporterek, politikusok gyakorta meg is válaszolják a fentiekhez hasonló kérdéseket. A válaszok igazságtartalma és a megértése attól is függ, hogy mit, hogyan értelmezünk. Köznapi nyelvünk fogalmai a közgazdasági érvelésben nem mindig használhatók, és a józan paraszti ész sem mindig elegendő. A gazdasági valóság tudományos vizsgálata azt igényli, hogy az egyes fogalmak értelmezése lehetőleg azonos legyen. A közgazdaságtan tudomány, s ennek a tudománynak is megvannak a maga terminus technikusai, módszerei, és a fentebb felsorolt kérdésekhez hasonló kérdések ezreire kísérel(t) meg választ adni. Azok, akik elkezdik ennek a tudománynak a tanulását, többet szeretnének tudni a gazdaság működéséről. Kinek-kinek más oka lehet erre. Közülük nagyon kevésből lesz magasan képzett közgazdász, de a többség számára is jogos igény, hogy polgárként megértsék a közgazdász szakma művelőit, s maguk is kellő igényességgel legyenek képesek megfogalmazni olyan közgazdasági problémákat, amelyek környezetükben nap mint nap felmerülnek, s megválaszolásuk nem feltétlenül igényel képzett szakembert. Ez a könyv elsősorban azoknak szól, akik a tárgyban általános alaptájékozottság megszerzésére törekszenek. Célja, hogy berendezzük a gazdaság színpadát, bemutassuk a főszereplőket és az állandó díszleteket. A bemutatás azt jelenti, hogy nem törekszünk részletességre, csak a legjellemzőbb tulajdonságokat és a legjellemzőbb kapcsolatokat ábrázoljuk.