Bevezetés a pénzügyekbe [antikvár]

Bevezetés A tanmenetben felsorolt tárgyak listájának olvasásakor bizonyára sok hallgatóban felmerült a kérdés: miért kell pénzügyet tanulnom. A válasz sokféle módon megadható. Egy autokratikus megközelítésben nyilván azt mondaná valaki, hogy azért, mert benne van a curriculumban. Magam azonban nem hinném, hogy erre az okra kellene visszavezetni ennek a tárgynak a jelentőségét. Aligha tagadható, hogy a pénzügyekkel kapcsolatos fogalmakat, a pénzügyi élethez kapcsolódó eseményeket nem tudjuk a mindennapjainkból kizárni. Nap mint nap veszünk mindannyian igénybe banki szolgáltatásokat, sokan a befektetési piacon próbálnak szerencsét, mások pedig éppen a biztosítók vagy nyugdíjpénztárak tevékenységének igénybe vételét mérlegelik. A pénzügyi rendszer és annak intézményei részeivé váltak az életünknek. A pénzügyi szolgáltatások óriásivá duzzadt kínálatában alig tud az átlagember eligazodni. Az értékpapírpiac eseményeiről minden nap tájékoztat bennünket a sajtó. Kérdéses azonban, hogy vannak-e megfelelő elképzeléseink arról, hogy mit is kínálnak nekünk igazából a bankok, mi is történik valójában a tőzsdén? Bizonyára nem járok messze a valóságtól, ha azt feltételezem, hogy az emberek többségének nincs pontos ismerte a pénzügyi szféra felépítéséről, eszközeiről és piacairól. A tantárgy és a jegyzet elsősorban a felsőfokú végzettséggel rendelkezőktől elvárható pénzügyi alapintelligencia megszerzését szolgálja. A pénzügyek kiterjedt világából azokat a területeket igyekszik áttekinteni, amelyekkel a mindennapi újságolvasás során is találkozhatunk. Az első részben a makroökonómiai ismeretekre alapozva a pénz fogalmával, a pénzmennyiséget meghatározó tényezőkkel foglalkozunk. Ezek az elméleti eszmefuttatások elsősorban azt a célt szolgálják, hogy megértsük a pénzügyi intézmények egyik sajátos szereplőjének a központi banknak a funkcióját és feladatait. A második fő gondolati egység a pénzügyi közvetítőrendszer működése mögött rejlő racionális okokat, a tipikus intézményeket és eszközöket tárgyalja. Ennek kapcsán megismerkedhetünk az értékpapírok különböző típusaival és piacaikkal, valamint a befektetési szolgáltatók működésével. A harmadik nagyobb gondolatsor a pénzügyi intézményrendszer kiemelten fontos szereplőinek, a bankoknak a szerepével foglalkozik. Terjedelmi korlátok miatt nem vállalkozhattam az állami és költségvetési pénzügyek, valamint a nemzetközi pénzügyek tárgyalására. A jegyzet megírása során folyamatosan azzal a gonddal kellett meg-küzdenem, hogy milyen mélyen menjek bele az egyes témák elemzésébe. Végül azt a megoldást választottam, hogy számos területen a tananyag követelményeit meghaladó területeket is érintettem. Ilyennek tekinthetők például a hitelintézetek vagy az értékpapírpiac szabályozásának a részleteit leíró részek. Ezeket azért tartottam fontosnak, mert megvilágíthatnak olyan részleteket, segíthetnek eligazodni olyan kérdésekben, amelyek mindannyiunkban felmerülhetnek.