Bővülő Európa 2000/4. [antikvár]

_FLOSZÓBŐVÜLŐ EURÓPA 2000. IV. NEGYEDÉV (4. SZÁM)ELOSZOAlig tnl)l), mint egy évvel ezelőtt vetődött fel a gondolnt egy új folyóirat, a Bővülő Európa niegindításáról. Az elképzelést - a KSl I elnökével, az l'"eostat igazgatójával folytatott ]negÍ)eszélés után - gyors döntés követte: ez év tavaszán megjelent a negyedéves folyóirat első száma, most pétiig niár az ez évi negyedik kiadás jut el az olvasóhoz.A döntés előtt voltak kételkedők is. Való tény: a magyar folyőiratpiac szinte már túltelített az Európai Unióval foglalkozó kiadványokkal. A Bővülő Európa megindításának sike-réí)en es érteimében azért hittünk, mert úgy véltük, hogy új műfajjal, es tartalommal jelentkezünk. Az általános információkat tartalmazó tanuhnányokat, leíró jellegű elemzéseket tartalmazó publikációk mellett olyan folyóirattal kívántunk megjelenni, amely a statisztika ol)jektív számain és tényadatain keresztül mutatja he mindenkori helyünket a világban.A fenti mondatban (a statisztika középpontba állítása mellett) már egy következő célunk is megtalálható. Az Európai Unióval foglalkozó kutatók és kutatások - legalábbis magam így érzem - sokszor túlságosan is Európán belül maradva próbálják megközelíteni elemzésük tárgyát, az Európai Unió és a hozzá csatlakozó Magyarország világát.Már az Európai Unió 2000. márciusi lisszaboni döntése előtt úgy láttuk, hogy a fejlett világhoz való csatlakozásunk nem szűkíthető le Európára, vagy Nyugat-Európára sem: maga az Európai Unió is a globalizálódó világ része, mint ahogy fordítva, az Európai Unión belül is a vállalatok világán keresztül jelen vannak a nemzetállamok mellett a globális világ gazdasági erői. E gondolat vezetett ahhoz, hogy Magyarország helyének és a világhoz viszonyított - mindig változó - helyzetének meghatározásánál nem elég az Európai Unió 15 tagállamával való összehasonlítás: látkörünket és vizsgálódásainkat szélesebi) körben kell megrajzolni, elemzéseinket az EU I5-ökön kívül ki kell terjeszteni a csatlakozni kívánó országokkal, de legalább ennyire az Európán kívüli világgal, az Egyesült Államokkal, Jajiánnal és más térségekkel.A lap szerkezetének kialakításánál még egy tényezőt tartottunk fontosnak, amikor még csak megvalósuló tervként beszélgettünk a Bővülő Európáról. Általában is, de Magyarország esetében különösen fontosnak véltük, hogy a gazdasághoz szorosan kapcsolódó és tapadó folyamatok - CDP, termelés, külkereskedelem, infláció és sok más egyéb terület - szokásos bemutatása mellett hangsúlyosan kell foglalkoznunk a gazdaságon kívüli területekkel: az oktatással, kutatással, kultúrával, a tudománnyal, az egészségüggyel, sőt e kíirhöz bizonyos értelemben hozzákapcsolva a környezetvédelmet és az infrastruktúrát is.