Bővülő Európa 2002/4. [antikvár]

_TENYEKBŐVÜLŐ EURÓPA 2002. IV. NEGYEDÉV (12. SZÁM)I. TÉNYEK ÉS PROGNÓZISOKA.) UNIÓS TAGSÁG ÉS VERSENYKÉPESSÉG (ÁRAK, ADÓK, BÉRFELZÁRKÓZTATÁS)*Hazánk politikai és gazdasági mozgásterének legfontosabb feltételeit közelgő európai uniós tagságunk, az ettől várható előnyök és hátrányok határozzák meg. A várakozások optimisták. Ezt tükrözik a közvélemény kutatások is, amelyek nálunk mutatják a legmagasabb uniós támogatottságot" a leendő csatlakozó országokban. Mindez a korábbi, többségében sikeres EU bővítések többé-kevésbé ismert vagy félreismert példáján, és az Uniótól remélt jelentős pénzügyi támogatásokon alapul. Az utóbbi hónapok tárgyalásai során azonban egyértelművé vált, hogy ezek egy-egy országra jutó hányada várhatóan nem éri el a korábbi bővítések nyomán, az új tagoknak juttatott összegek nagyságrendjét. Pozitív tény, hogy a felvételünkhöz kötött különféle uniós szabályokkal, előírásokkal egy viszonylag jól működő, kipróbált gazdasági, társadalmi és államigazgatási modellt veszünk át. Ez önmagában is elősegíti hazánk modernizációját, aminek az anyagi jólét növekedésében realizálódó eredményei előbb-utóbb jelentkeznek. Sokan a csatlakozást az általános jólét és társadalmi fejlődés szinonimájaként értelmezik. Pedig az Európai Unió nem csak ez, hanem egyúttal sokoldalú verseny, amelynek nem csak nyertesei, hanem vesztesei is voltak és lesznek. Ez élvényes lehet egy-egy vállalkozóra, munkavállalóra, vállalat-csoportra (ágazatra, szakágazatra), régióra is, sőt eltérő fejlődési ütemeket jelent az egyes országokban is. Az uniós tagság a viszonylag sikeresen felzárkózó országoknál is (példaként legtöbbször Írországot, Portugáliát, Spanyolországot esetleg Finnországot lehet említeni) jelentős gazdaságitársadalmi és szerkezeti átrendeződéssel járt. Ezt jól illusztrálja, a legdinamikusabb fejlődést elért uniós ország, Írország feldolgozóiparának utóbbi hétévi jellemzői és alágazati részletezésű növekedési rangsorai.