Bővülő Európa 2003/1. [antikvár]

I. TÉNYEK ÉS PROGNÓZISOKA.) TÁJKÉP, TÁRGYALÁSOK UTÁN(a "tízek" útja a tárgyalások megkezdésétől a felvételi döntésig)*1. BEVEZETŐAz átalakuló országok többségének legfőbb célja az európai uniós tagság elnyerése. A tagságtól politikai-gazdasági stabilitást, kipróbált piacgazdasági irányítási rendszerek meghonosítását, versenyképes vállalataiknak nagyobb fejlődési perspektívát jelentő piacokat, nemzetgazdaságuk felzárkóztatásához pedig jelentős pénzügyi segítséget és mindezek eredményeként nagyobb társadalmi jólétet, valamint haladást remélnek. A hivatalos tagfelvételi kérelmüket ezek az országok az átalakulás első (politikai stabilizációs) szakasza után, 1994 és 1996 között adták be. Elsőként, a rendszerváltoztatást leghamarabb megkezdő két közép-európai ország, Magyarország és Lengyelország kérte a felvételét még 1994. március 31., illetőleg április 4-i dátummal. Ezt követően jelentkezett még nyolc átmeneti ország, úm. Románia (1995. június 22.), Szlovákia (1995. június 27.), Lettország (1995. október 13.), Észtország (1995. november 24.), Litvánia (1995. december 8.), Bulgária (1995. december 14.), majd végül Csehország (1996. január 17.) és Szlovénia (1996. június 10.). Ezek jelentkezésének elfogadásával, a három korábban társult fejlődő országgal1 együtt, végül is 12 csatlakozó országgal kezdődtek meg a felvételi tárgyalások:elsőként (1998. március 31-én) az átalakulásban legelőrehaladottabb hat jelölttel (Ciprus, Csehország, Észtország, Lengyelország, Magyarország és Szlovénia) indultak meg a hivatalos megbeszélések;majd, 1999. október 13-án, további hat ország (Bulgária, Lettország, Litvánia, Málta, Románia, Szlovákia és Szlovénia) képviselői is tárgyalóasztalhoz ülhettek.