Bővülő Európa 2003/2. [antikvár]

A Csatlakozási Szerződés 2003. április 16-án Athénban történő aláírásával és az időközben lebonyolított magyarországi népszavazással hazánk uniós csatlakozása tényként kezelendő. Ennek megfelelően megváltoztatjuk Kiadványunk eddigi szerkezetét: a csatlakozás időpontja közül várható makrogazdasági helyzetkép jelen számunkban való közzétételével befejezzük az uniós tagságra való felkészülésünk "tényeinek" a publikálását és áttérünk a tagsággal együtt járó fejlesztési feladatokhoz kapcsolódó helyzetelemzési eredményeink ismertetésére. Kiadványunk ez évi számait - a felvételi döntések után - már nem a magyar gazdaság uniós érettsége és rendszerváltozás utáni eredményei bemutatásának, hanem a magyar gazdaság hosszú távú fejlődését meghatározó Nemzeti Fejlesztési Terv (röviden NFT) operatív programjaihoz kapcsolódó témáknak szenteljük. Sorra vesszük mindazokat az operatív programokat, amelyek az NFT gerincét, legfőbb szerkezeti elemeit alkotják. Ezt már megkezdtük az előző évi utolsó (2002. évi 4.) számunkkal, amikor részletes helyzetképet vázoltunk fel a magyar feldolgozóipar csatlakozás előtti versenyképességéről: a legkézenfekvőbb vonatkozási körnek, a külgazdasági kapcsolatainkban meghatározónak számító feldolgozóiparnak az 1 számú operatív programhoz kapcsolódó statisztikai elemzési eredményeinket mutattuk be. Az NFT-hez kötődő sorozatunkat tovább folytattuk az ez évi 1. számunkkal. Ebben a Terv egyik központi gondolatát, a tudásalapú gazdaság megteremtésének távlati feltételét biztosító innovációs potenciálunk adottságait és fejlesztési feladatait tettük elemzés tárgyává. Ezt követően, a jelen számunktól kezdve a sorozatot az NFT-ben megjelölt irányokban visszük tovább. Kiadványunk ez évi 2. száma a magyar nemzetgazdaság egy másik jelentős kompetitív szektorának, a mezőgazdaságnak a versenyképességi helyzetét mutatja be, több oldalról megközelítve. Következő számainkban a sorozatot a további operatív fejlesztési programhoz kapcsolódó témákkal, úm. a humán erőforrások (lásd a 2. számú operatív programot), a környezet- és infrastruktúra (lásd a 3. számú operatív programot), végül pedig a regionális fejlesztési kérdések (lásd 5. számú operatív program) elemzésével folytatjuk.