Bővülő Európa 2003/3. [antikvár]

_TÉNYEKBŐVÜLŐ EURÓPA 2003. III. NEGYEDÉV <19. SZÁM)í] TÉNYEK ÉS PROGNÓZISOKTERMELŐ INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉSI FELADATAINK ÉS LEHETŐSÉGEINK AZ UNIÓS CSATLAKOZÁS ÉVTIZEDÉBEN*A Nemzeti Fejlesztési Tervhez kapcsolódó szakmai elemzéseinket az infrastruktúra jelenlegi helyzetének, az uniós tagországok és a velünk együtt csatlakozó országok fejlettségi színvonalának, "tájképének" a statisztikai bázisú felmérésével, valamint az uniós környezetben leginkább sürgető és megvalósítható fejlesztési feladatainak a meghatározásával folytatjuk.Az infrastruktúra helyzetéről és az uniós csaüakozásunkból fakadó fejlesztési feladatairól meglehetősen sok, és gyakran eléggé szélsőséges véleményt lehet hallani, főként abból fakadóan, hogy ki mit ért e kategória alatt.Az infrastruktúra meglehetősen rugalmasan (szűkebben vagy tágabban is) értelmezhető fogalom. Az értelmezési határokat az is befolyásolja, hogy csak a termelő vagy a nem termelő infrastruktúrát is magába foglaló kérdésekre akarunk-e kitérni?Az előbbihez tartozik ágazati alapon meghatározva a villamosenergia-, gáz-, gőz- és vízellátás, a szállítás, raktározás, posta és távközlés,az utóbbihoz, a közigazgatás, védelem, társadalombiztosítás, oktatás és egészségügyi ellátás, valamint az egyéb közösségi, társadalmi és személyi szolgáltatás.Mindkét kategória feladatait, funkcióit számba véve elmondható, hogy mindegyiknek vannak termelést segítő és a lakosság ellátását szolgáló funkciói. A széles értelmezés olyan szerteágazó ismeretanyagot és sajátos módszertani megközelítést feltételez, amelyet jelen tanulmány keretében áttekinteni nem tudunk. Ezért a továbbiakban, miként azt a Nemzeti Fejlesztési Terv is teszi, célszerű arra koncentrálni, hogy napjainkban melyek azok a termelési infrastrukturális (energetikai, illetőleg szállítási és hírközlési)