Csapók, gubások és szűrszabók, süvegesek és kalaposok árszabásai (1597-1821) [antikvár]

BevezetésEz a kötet válogatás eddig nem publikált, öltözködéssel kapcsolatos árszabásokból.Az árszabásokra a néprajzi szakirodalom az egykori életkörülmények vizsgálatában forrásként szokott hivatkozni. A különböző kézműveskészítmények és az élelmiszerek piaci kínálatára vagy hiányára következtet belőlük, rekonstmálja a választékot, az értékviszonyokat. Tekinthetők kulturális szabályozó mechanizmusként is, mint a hatóságok, az állam szabályozási kísérletei, közvetlenül irányító beleszólása a kézműves termelésbe és a paraszti fogyasztásba, azaz a köznépi, a paraszti tárgyi kultúra alakulásába.'Az árszabások lehetővé teszik, hogy a szakirodalom ez ideig hozzávetőlegesen csupán a reformkorig visszamenően rendelkezésre álló, sorozatos, rendszeres - esetünkben viselettörténeti - adatait jó két évszázaddal korábbi, módszeresen értékelhető forrástömeggel bővítsük. A klasszikus néprajzi összefoglalások eddig általában a vászon-, a szűrposztó és a bőrruhákat tartották autentikus" népviseleti daraboknak, és csak mellékesen foglalkoztak a vékonyposztó (ill. a későbbi, gyári készítésű anyagokból) varrt paraszti öltözetekkel.2 Az árszabások azonban segítséget nyújtanak abban, hogy az ilyen ruhaféléknek olykor a 17. századig visszanyúló történetét is következetesen végigkísérjük. Még az aránylag kutatottnak és feltártnak számító mesterségek esetében is meglepetéssel szolgálhatnak az árszabások, pl. sosem beszélt a néprajzi szakirodalom a bunda védelmét szolgáló, ilyen célból készült, felette viselt szűrről vagy a csizmára vert szörkapcáról.A kapott adatok sokasága segítséget nyújt abban, hogy egy-egy ruhaféle megjelenését, évtizedről évtizedre, országrészről országrészre való terjedését nyomon követhessük, és hogy ezeknek az adatoknak értékelésével korábbi feltételezéseket konkretizáljunk vagy éppen módosítsunk. Az árszabások azt sugallják, hogy újra kell gondolnunk a magyar népviselet, öltözködéskultúra fogalmi kereteit, sok esetben át kell lépni a szokványosán használt társadalmi réteghatárokat is. Maguk az árszabások is egymás mellé állították a különböző rendű, ezen belül rangii, vagyoni állású vásárlóknak szánt termékeket. Az árszabástételek elemzése megerősíti - amire eddig is történtek utalások -, hogy a közrend, a parasztság öltözködésén belül is lényeges különbségek mutatkoztak