Bővebb ismertető
Az elmúlt évtizedben a versenyképesség az Európai Unió regionális politikájának egyik kulcsfogalmává, a gazdasági és területi kohézió - a társadalom európai modellje megszilárdulásának - alapvető eszközévé vált. A globalizáció kiteljesedésével előtérbe kerülő versenyképesség lényegében a gazdasági növekedés, a gazdasági fejlettség mérésének eszköze, egyben a gazdaságpolitika egyik fő célja lett. A versenyképesség fogalma a globális versenyben elért vállalati, vagy országos pozíciót, sikerességet fejezi ki. Napjaink releváns közgazdasági kifejezése a gazdaság- és regionális politikában egyaránt. Az Európai Unióban elterjedt az egységes versenyképesség fogalma, miszerint a vállalatok, régiók, nemzetek és nemzetek feletti régiók képessége relatíve magas jövedelem és relatíve magas foglalkoztatottsági szint tartós létrehozására, miközben globális versenynek ki vannak téve". A fogalom azért született, hogy olyan általánosan elfogadott definíciót adjon, amely jól mérhető egyúttal és a gazdaságpolitika által is jól használható. A regionális versenyképesség az egységes fogalom speciális esete, olyan fenntartható gazdasági növekedést jelent, amiben a regionális politika két hagyományos célja együtt jelenik meg: a hatékonyság és a méltányosság. Nincs egyetlen kiemelt mutatója, nem jellemezhető egyetlen adattal, hanem egymáshoz szorosan kapcsolódó, összefüggő közgazdasági kategóriák együttesét jelenti, így a regionális GDP egy lakosra jutó nagyságát és növekedési ütemét, a régióban a munkatermelékenység szintjét és növekedési ütemét, a régiós foglalkoztatottsági rátát és változását, a régió gazdaságának nyitottságát. A piramis modell egy komplex keret, ami a regionális versenyképesség értelmezését segíti. Rendszerezi a regionális versenyképesség mérhető mutatói mellett a versenyképesség javítására alkalmas tényezőket és a hosszú távú fejlődés háttérfeltételeit is. A maga komplexitásában nyújt támaszt a sikeres régiók tapasztalatait felhasználva. A modell talpazatát a hosszú távú fejlődéshez elengedhetetlen társadalmi, gazdasági, környezeti és településszerkezeti sikerességi faktorok alkotják. A piramis középső részén a gazdaságfejlesztéshez alkalmazható alaptényezők találhatók, amelyekre épülnek az egységes versenyképesség definíciójában szereplő alapkategóriák (versenyképességi mutatók). A piramis csúcsán a végső cél, a régió lakosságának életszínvonala, életminősége található.