Dokumentumok a Keleti Kereskedelmi Akadémia történetéből 1892-1919 [antikvár]

Bevezetés A Keleti Kereskedelmi Akadémia a hazai közgazdasági - kereskedelmi felsőoktatás egyik méltatlanul feledésbe merült intézménye. Bár a Budapesti Corvinus Egyetem jogelődei között tartja számon, túlzott érdeklődés mégsem fordul felé. Pedig a keleti akadémia korszerű, mai szóhasználattal élve „versenyképes intézmény" volt a korabeli oktatási piacon. Az Osztrák-Magyar Monarchiában és a Német Birodalomban a 19. század végén a 20. század elején sorra alakultak főképp a gyakorlati képzést adó kereskedelmi, közgazdasági főiskolák. A bécsi Exportakadémia megalakulása (1898) csak egy évvel előzte meg a budapesti Keleti Kereskedelmi Akadémia létrehozását (1899). Az intézmény a magyar külkereskedelem érdekkörébe tartozó balkáni és kisázsiai térségben történő eligazodásra készítette fe! növendékeit. A „keleti kereskedelemben" való magyar részvételt az állami politika a kereskedelmi-minisztériumon keresztül támogatta, mégpedig olyan módon, hogy un. kirendeltségeket állítottak fel a legfontosabb gazdasági központokban, amelyek a konzulátusok szerepét is betöltötték, így próbálták meg enyhíteni az önálló diplomáciai képviselet hiányát. A Keleti Kereskedelmi Akadémia hallgatói (tehát) jelentős karrier elébe nézhettek, ennek megfelelően 6-8-szoros volt a túljelentkezés: évente kb. 25 hallgatót vettek fel, akiket a legjobbak közül választhattak ki. Sokan már egyetemi, főiskolai oklevéllel jelentkeztek. A kétéves tanulmányi idő alatt, az üzemi és gyárlátogatások, tanulmányi kirándulások alkalmával a hallgatók megismerkedtek a kapitalista gazdaság intézményeink működésével. Az akadémia diákjait több -1200-5000 korona közötti -ösztöndíj sarkallta a jó tanulmányi eredmény s az ezzel járó jobb elhelyezkedési lehetőség elérésére. Az álláshirdetések kifüggesztésére használt tábla sohasem maradt üresen A diákok tanulás melletti munkavállalását egyébként a viszonylag szabad és kötetlen órabeosztás is elősegítette. Az akadémia fo erőssége a színvonalas nyelvoktatás volt. Az akadémián kiváló tudósok és szakemberek tanítottak, a teljesség igénye nélkül néhány név: Kunos Ignác igazgató, akadémikus, nemzetközi hírű orientalista, Germanus Gyula a török és az arab nyelv előadója, Mahler Ede professzor az ókori kelet tanára, Asbóth Oszkár szlavista nyelvész, akadémikus az orosz, bolgár,szerb nyelv tanára. Gyorsírást tanított Vikár Béla, a parlamenti gyorsíró iroda igazgatója, a Kalevala - fordító, a jog tanára Bertnkey Dénes, későbbi miniszterelnök volt, de meg kell még említenünk Győrfíy István néprajz-, Balassa József nyelvésztudós működését. A tanárok többnyire szabadon adtak elő, tankönyv, jegyzet csak néhány tárgyhoz volt. A Keleti Kereskedelmi Akadémia híres-hírhedt diákja volt 1910-1912 között Rákosi Mátyás, aki visszaemlékezéseiben hosszan és elismerőleg írt az intézmény színvonaláról, tudományos és politikai légköréről. A kötetben olvasható dokumentumokat úgy igyekeztünk kiválogatni, hogy egyaránt képet adjanak az intézményről, illetve a történelmi korszakról is. Ezért került be néhány általános, az összes korabeli felsőoktatási intézményt érintő, eddig még nem publikált forrás. Az iratok többségét szöveghű és betűhír, de az eredeti formát (bekezdés, sortávolság, pecsét, aláírás stb.) nem tükröző átírásban közöljük. A dokumentumok kisebb részét pedig hasonmás formában adjuk közre. A közölt források anyagában történő eligazodást a szakavatott bevezető tanulmány és a függelék táblázatai segítik. ZsV