DPR Évkönyv 2010. [antikvár]

1.1 BevezetésA magyar felsőoktatás egyik legnagyobb problémája a képzés és a munkaerő-piac közötti hiányos információáramlás. A munkaerő-piaci elvárások többnyire nem épülnek be az intézményi képzések tartalmi, kimeneti követelményeibe. Ebből kifolyólag szükség van a végzett hallgatók munkaerő-piaci helyzetét feltáró információs rendszerekre, valamint a munkaerő-piaci információk közvetítésére a leendő és jelenlegi hallgatók felé. Az eredményesség, a gazdaságosság, az átláthatóság és a nyomon-követhetőség nélkülözhetetlen elemei a felsőoktatási intézmények 21. századi működésének. Az egységessé váló Európai Felsőoktatási Térségben a magyar felsőoktatási intézmények csak akkor maradhatnak versenyképesek, ha a legújabb IKT-alapú szolgáltatásokat megfelelően alkalmazzák.A Széchenyi István Egyetem értékteremtő és megbecsült szakembereket képez a társadalom számára, ezzel is öregbítve az egyetem hírnevét és az egyes szakmák tudományterületét. A győri Egyetem az eddigiek során is igyekezett lépést tartani versenytársaival, a jövőben igyekszik tovább növelni a versenyképességét, fejleszteni a képzéseit, annak körülményeit, hogy felzárkózzon az európai szintű egyetemek közé.1.2. A Széchenyi István Egyetem és Győr^Győr a Nyugat-dunántúli régió központjaként arra törekszik, hogy a társadalmi-gazdasági élet minden területén bizonyítsa képességét erre a szerepre. Ezt a törekvést jól szemléltetik a régió központhoz méltó felsőoktatás megteremtésére irányuló erőfeszítések. A társadalom, a gazdaság és az Egyetem között létrejött rendkívül szoros kapcsolat a felsőoktatásban szokatlan, ugyanakkor szinergikus hatása mindegyik dimenzióban dinamikus fejlődést indukál.Győr városa a hetvenes években számos bizonyítékát adta annak a törekvésnek, hogy gazdasági szerepéhez méltó felsőoktatás jöjjön létre. Már a tervezett főiskola helyének kijelölése is ezt bizonyította. Az erre a célra a legideálisabb, de a legnagyobb áldozatot igénylő helyszínt biztosította. Ma az Egyetem a Duna partján és néhány száz méterre a városközponttól ideális környezetben helyezkedik el. A polgárság nagy várakozással fogadta az akkor hazánk legkorszerűbb épületekkel, infrastruktúrával, laboratóriumokkal felszerelt új főiskoláját. A rendszerváltás környékén a város elérkezettnek látta az időt, hogy önállóan kezdeményezze a régóta áhított győri egyetem megvalósítását.A rendszerváltás időszakában a felsőoktatás terén új törekvések jelentek meg. A korábbi fővárosi túlsúly ellensúlyozására több kezdeményezés indult vidéki nagyvárosokban. A Nyugat-Dunántúl - társadalmi-gazdasági súlyához képest - aránytalanul szerény felsőoktatási potenciállal rendelkezett. Nagy múltú, szak-mai-tudományos szempontból tekintélyes, de kis hallgatólétszámú szakegyetemek mellett pedagógusképző intézmények jelentették a kínálatot. Ugyanakkor a régió fiatalsága az átlagosnál is nagyobb arányban tanult tovább az ország más tájain. Az európai regionális politika hatása - különösen a szubszidiaritás elve - ösztönzőleg hatott a formálódó hazai régiók törekvéseire: a hiányzó funkciók, intézmények kiépítésével teljessé tenni a térség életét, működését.Győr városa, a Nyugat-Dunántúl központjának aspiránsa különösen fontosnak érezte, hogy élére álljon a vidék fejlődését, felzárkóztatását célul tűző törekvéseknek. Egyre markánsabban fogalmazódott meg, hogy a jelenleginél szélesebb spektrumban és több szinten is lehetőséget kell adni a régióbeli - különösen a győri fiataloknak - felsőfokú tanulmányokra.A főiskola a már említett Universitas-Győr Alapítvány támogatásával magáévá tette ezeket a célkitűzéseket. Kezdeményezte a régió felsőoktatási intézményeinek együttműködését is. A rendszerváltás hangulatában ezt valamennyi intézmény támogatásáról biztosította. Az együttműködés része lett volna a győri felsőoktatás fejlesztése, egyetem létrehozása. Az erről szóló megállapodás 1991-ben került aláírásra.^ A Széchenyi István Egyetem és a régió kapcsolatáról bővebben az Egyetemi marketing. Marketing a felsőoktatásban című kötetben olvasható (Filep B. Szerk.: Törőcsik M. - Kuráth G. 2010).8 AZ EGYETEMI KOMMUNIKÁCIÓ ÉS MARKETING KAPCf;OI ata