Bővebb ismertető
Részlet a könyvből:
"A magyar gazdaság kedvezőtlen növekedési kilátása kisebb részben a világgazdasági környezet romlásának, a vártnál kisebb II. negyedévi, s főleg nyári adatoknak, a várakozások lényeges romlásának, néhány ország fizetőképességével kapcsolatos bizonytalanságnak a következménye. A magyar gazdaságot különösen rosszul érinti a svájci frank drámai (de szeptemberben a svájci jegybank által megállított) erősödése, mivel ez a növekvő hiteltörlesztési terhek miatt csökkenti a lakosság vásárlóerejét. Ugyanakkor meghatározó szerepe van a hazai gazdaságpolitikának, mivel az a II. negyedévi adatok szerint a korábban gondoltnál is jobban akadályozta a belföldi kereslet emelkedését. A csak a magas jövedelműek körében javuló reálbér nem növelte a fogyasztást, a válságadók pedig a cégek folyó és beruházási keresletét, illetve hitel-felvételi lehetőségét fogták vissza. A jelzálog-hitelesek illúziókba ringatása és a probléma folyamatos továbbgörgetése előbb csak tartósítani látszott a gondokat, majd az egyösszegű, nempiaci árfolyamon történő hitel-visszafizetés ötlete a 2010 nyárihoz hasonló bizalmi válságot okoz a magyar gazdasággal kapcsolatban. (A magyar állam úgy döntött, hogy egy magánjogi szerződésben az egyik fél - a bank - el kell hogy engedje a másik fél - a magánszemély - adósságának kb. 20%-át.) A jogbizonytalanság és az előreláthatóság hiánya is közrejátszik abban, hogy az első negyedévben több működőtőke távozott az országból, mint amennyi bejött, illetve, hogy az üzleti szektor beruházási aktivitása - néhány nagy autóipari cég jellemzően évekkel korábban elindított akciói kivételével - szerény és romló."