Eredeti Válságfelhalmozás [antikvár]

ELŐSZÓ az Eredeti válsá^elhalmo^^s c. kötethez 2009 februárjában az MTA PTI Érték- és Kultúra Műhelye és az ISES Alapítvány konferenciát rendezett Világválság - mag/ar válság címmel a Tudományos Akadémián. A rendezvény végállomása volt eg)' 2007-ben Szombathelyen elindított a Hogfan jutottunk idáig és merre tovább? címmel elindított tudományos és közéleti fórumsorozatnak, amelyen az üzleti élet, a civil társadalom és a politika helyi képviselői is részt vettek. A rendezők feltett szándéka volt, hogy megkíséreljék összekapcsolni, egymásra vetíteni a terebélyesedő globális válság és az egj're mélyülő és több dimenziót felmutató magj'ar válság kérdéseinek elemzését. Ez a szándék nagyrészt megvalósult: a szerzők többsége kísérletet tett a két- (vagy több) szintű elemzésre, a lokális és globális, vag}' nemzetállami és világgazdasági/planetáris válságtünetek összefüggéseinek kimutatására. Az elemzésekben hangsúlyt kap a jelenlegi válság átfogó és ösz-szetett jellege, ami megóv minket attól, hog}' a megoldások keresését a pénzügyi és hitelintézeti problémák, netán az ingatianpiac és autógyártás szintjére korlátozzuk. Ennek megfelelően a kiutak, megoldások, alternatívák keresését sem szoríthatjuk fiskális mederbe és azt sem gondolhatjuk, hogy nincs többről szó, mint a tőkés világgazdaság normális, egészséges ciklikus önkorrekciójáról, ami után visszaáll minden a megszokott kerékvágásba. Sokkal inkább arról van szó, hogy az évtizedek óta megfellebbezhetetlennek gondolt, a világról való tudásunk alappillérévé kövesedett hit-tan, a mindent megoldó szabad piac neoliberális krédója hiteltelenné vált és ezzel egjóitt megroppant az a szilárdnak gondolt értékrend is a mely az emberi és természeti megújuló és meg nem újuló források önkényes, pazarló és felelőden kizsákmányolását és elpusztítását legitimálta. A kérdés tehát, hogy képes-e az emberi társadalom saját túlélése érdekében egy új fejlődési pályára lépni, vagy megmarad az önpusztítás jelenlegi lejtőjén. Ez a kérdés természetesen nem most merül fel először, a jelenlegi válság csupán újraindította a negyedszázados vitát és a tudományos műhelyek és iskolák együttműködését. A sajátos és sajnálatos módon a közgazdaságtudományt is magába foglaló társadalomtudományi gondolkodás perifériára szorult világrendszer-szemlélet értékei új fényben csillannak meg az Eredeti válságfelhalmoí^ás tanulmányaiban. A kötet azonban nem társadalomelméleti nosztalgia körútra invitálja az Olvasót. Az elméleti - filozófiai, közgazdasági, politológiai, szociológiai, ökológiai, stb. - fejtegetéseket és anaUzist alternatív stratégiák, cselekvési programok, radikális reformjavaslatok egészítik ki. Az elméleti és gj^akorlati tudás összekapcsolásával reményeink szerint, a magunk szerény eszközeivel hozzájárulunk a társadalomtudományok megújulási kísérleteihez.