Értékelemzés az élelmiszer-gazdaságban [antikvár]

Előszó Az élelmiszer-gazdaságban is napirenden van a hatékonyság javítása, amelynek útjait többnyire a hozamok további növelésében, a termékminőség javításában, sok helyütt pedig a fajlagos költségek csökkentésében keresik. Mindehhez azonban nagy hatású, korszerű módszertani ismereteket kell szereznünk, miutón hagyományos szemléletmóddal aligha tudunk kilépni a nemritkán elavult megoldások bűvköréből. Az említett gazdálkodási célok teljesítését széles körben segíti az értékelemzés módszertana, amely szintetizálja az ágazati szakmai és a kapcsolódó gazdasági ismereteket. Ezáltal szakmaközi kompromisszumokat valósít meg a megoldáskeresés során. Manapság a legfejlettebb tőkés országokban már a legkülönbözőbb területeken (a termékek és a technológiák fejlesztésében, a beruházástervezésben, a szervezési munkák során stb.) mindennapi kenyérként élnek az értékelemzés adta lehetőségekkel. A szocialista országokban is felismerték az eljárás szerepét a versenyképesség fokozásában, így helyi alkalmazása már többnyire csak a felső vezetők innovációs beállítottságán múlik. Az élelmiszer-gazdaságban nincs még kellő hagyománya az értékelemzéssel történő döntés-előkészítésnek, pedig az eddig elvégzett hazai kísérleti munkák eredményei nemritkán meghaladták az iparban megszokott mértéket. Ez irányú gyakorlati tapasztalataink alapján is kifejezzük azt a reményünket, hogy tisztelt olvasóink saját munkaterületükön is eredményesen fogják majd használni a bemutatásra kerülő, erre a területre újszerűen adaptált elvi, módszertani anyagot Amennyiben a gyakorlati szaktudást kellő színvonalú módszertani felkészültséggel párosítjuk, miközben nem feledkezünk meg az ösztönző érdekeltségi rendszer kialakíuisáról sem, úgy a csoportban végzett szakmaközi innovációs munka jelentős szerepet kaphat gazdasági egységünk jövedelmezőségének növelésében. Ehhez kívánunk az olvasónak sikeres felkészülést és mielőbbi lehetőséget a gyakorlati alkalmazásra. A szerzők