Észak-Magyarország agrárfejlesztésének lehetőségei [antikvár]

Részlet:1. A TERMELES KÖRNYEZETE ÉS A VÁLTOZÁSOK IRÁNYAI1.1. Az agrártermelés fejlődésének áttekintése, főbb tendenciákMagyarország 9,3 millió hektáros teljes területének 62,9%-a, 5,8 millió hektár a mezőgazdaságilag hasznosított terület. (Az EU-15 átlaga 40,6%.)A jelenlegi helyzet megértéséhez szükséges az előző négy évtized rövid áttekintése, a múlt fontosabb tanulságainak levonása. Bemutatjuk a mezőgazdaság teljesítményét és a kistermelés szerepét 1990-ig. Utalunk az átalakulás irányára és a földhasználat jelentős változására.1.1.1. Az előzmények áttekintéseAz 1960-2000 közötti négy évtized az agrárgazdaságban egy dinamikusan fejlődő, majd egy stagnáló, illetve visszaeső termelési szakaszt foglal magában.Az 1960-1966 közötti időszakban még a szövetkezeti szervezés átmeneti nehézségei jelentkeztek, de 1966-tól a magyar agrárgazdaság sikeresen fejlődött és 1985-ig a nemzetgazdaság dinamikusan prosperáló ágazata volt.Erre az időszakra tehető a magyar agrármodell kialakítása, melynek alapját egy sajátos tulajdonkoncepció képezte (állami, szövetkezeti és magántulajdon) (BENET, 2001). Az irányítók felismerték a kistermelés fontosságát és kifejlesztették az ún. nem mezőgazdasági tevékenységet, mely a három lábon állást tette lehetővé (növénytermesztés, állattenyésztés, melléktevékenység). Ez a koncepció vált a dinamikus fejlődés alapjává.1985 után az agrárgazdaságban a gazdasági növekedés felborult, sőt az 1990-es évek első felében drasztikus visszaesést regisztrálhattunk. Gazdag (1993) szerint a stagnálás oka egyrészt a világpiacon jelentkező tartós élelmiszer-túlkínálat, másrészt a rendszer válsága, melynek orvoslására a mezőgazdaságtól vontak el jövedelmet.1991-ben a politikai fordulat utáni kormány új agrárpolitikát hirdetett meg, melynek fő célja a jelenleginél hatékonyabb, alkalmasabb, piacérzékenyebb agrártermelés megteremtése". Az elképzelések megvalósításához megteremtették a jogi hátteret, így nagymértékben megváltozott a föld tulajdonjoga, átalakultak a szövetkezetek, privatizálásra került az állami gazdaságok egy része és sok más agrárszabályozást érintő változás is bekövetkezett. Az elképzelések végrehajtása során az agrárgazdaság válsága kiszélesedett. Ma már kijelenthető, hogy a koncepció hiányosságai, a végrehajtás hibái, az integráció szétesése, a súlyos tőkehiány a piac15