Észak-magyarországi Stratégiai Füzetek 2005/2. [antikvár]

A XXI. század közgazdaságtanának sokat és sokak által tárgyalt és vitatott kérdése az állami szerepvállalás mértéke, azaz milyen mértékben célszerű a kormányzati gazdaságpolitikának beavatkozni a gazdasági folyamatok irányításába, ill. milyen hatékonyságú az állami szerepvállalás.Közismert, hogy az elmúlt évtizedekben kialakult (post)keynesi és (post)liberális közgazdasági irányzatok merőben ellentétes álláspontot képviseltek(nek) ebben a kérdésben.Sajátságos színt hozott az állami szerepvállalás rendszerébe az Európai Unió regionális támogatási politikája, amit az a hipotézis motivált és motivál, hogy a területi elvű beavatkozás hozzájárulhat az elmaradott térségek (régiók) gazdasági konvergenciájához, versenyképességének javulásához.Ugyanakkor mind gyakrabban fogalmazódik meg a kérdés: mennyiben igazolják vissza a célokat az eredmények ? Segíti-e a leszakadt térségek társadalmi-gazdasági konvergenciáját a helyi fejlesztési elképzelések támogatása, vagy helyesebb lenne azoknak a régióknak és ágazatoknak a megsegítése, amelyek a nemzetgazdaság egészének versenyképességét javítják?A dilemma nem újszerű. Amikor idei második számunk ennek vizsgálatát helyezte a középpontba egyrészt módszertani, másrészt gyakorlati szempontok alapján, akkor nem a vita lezárásának szándékával tesszük, hanem adalékokkal kívánunk szolgálni a kérdéskör jobb megértéséhez.Terveink szerint következő számunkban az Észak-magyarországi régió városaival, falvaival, az épített környezet alakulásával, a települések rendszerével szeretnénk foglalkozni, ezért most is szívesen teret adunk a témához kapcsolódó kutatási eredmények, műhelymunkák megjelentetésének.Miskolc, 2005. december