Európa közepén [antikvár]

Napjainkban ​új fogalmakkal ismerkedhetünk meg, ilyen például az országkép. A kiadó, a szerkesztő és a szerzők véleménye szerint a bennünk élő országkép kialakításához, a hazaszeretethez – a történelmi, irodalmi ismeretek mellett – a földrajziak is szorosan hozzátartoznak. Hiszen csak akkor érezhetjük igazán itthon magunkat hazánkban, ha tudjuk, miként keletkeztek hegységei, dombságai, alföldjei; hogy és miért éppen ott mérik a legtöbb csapadékot; miért áradnak a folyói; hogyan alakultak ki a városok, a falvak, a tanyák; hogyan keresi új útjait az ipar; hogyan függ össze a közlekedési hálózat a természeti adottságokkal stb. Ugyanakkor hazaszeretetünk csak tovább mélyül, ha hazánkat össze tudjuk hasonlítani más országok, más népek életével. Európáról, s benne Közép-Európáról és az Európai Unióról szerzett ismereteink is ezt szolgálják. A könyvünk ezért három nagy részre osztható. Az első fejezetben Magyarország tágabb környezetével, Közép-Európa természeti, gazdasági és társadalmi viszonyaival foglalkozunk, majd hazánk természet-, illetve társadalomföldrajzi adottságait vázoljuk fel. Csak e fejezetek anyagával „felvértezve" ismerkedhetünk meg a könyv harmadik részével, amely Magyarország tájainak, régióinak földrajzi képét tárja elénk. Az országbemutatáshoz néhány megjegyzést szeretnénk fűzni: • Ebben a részben mind a természet-, mind pedig a társadalomföldrajzi fejezetek kitekintenek a Magyarországot körülvevő Kárpát-medencei térségre, hiszen hazánk földrajzi képe, a határokon átnyúló együttműködés jelentősége csak e tágabb keretbe ágyazva érthető meg valójában. • A szerzők igyekeztek az országon belül azonos szempontok alapján elkülönített térségeket bemutatni. Mivel azonban a természetföldrajz elsősorban természeti vonások alapján kialakított tájakban, a társadalomföldrajz viszont gazdasági tényezőket is figyelembe vevő régiókban gondolkodik, egy-két esetben, például az Alföld tárgyalásakor egyes térségek lehatárolása kissé eltér egymástól. Ezekre a leckék szövegében is felhívtuk a figyelmet. A szerzők, a szerkesztő és a Nemzeti Tankönyvkiadó bízik abban, hogy a diákok a tankönyv végére érve, új ismeretekkel gazdagodva, más szemmel járják majd az országot, hiszen csak azt szerethetjük igazán, amit ismerünk!