Európai gazdasági integráció [antikvár]

1. A GAZDASÁGI INTEGRÁCIÓ FEJLŐDESENEK TÖRTÉNETE 1.1 Az INTEGRÁCIÓ ELMÉLETI MEGKÖZELÍTÉSE. A GAZDASÁGI INTEGRÁCIÓ FOKOZATAI Az európai integráció ellentmondásos jelenség. Ötvenéves története során hol lendületesen fejlődő, hol pedig nehézkes szervezetnek látszott, amely a különböző kihívásokkal szemben aligha képes meghaladni korlátait. Fejlődése kézdetétöl hatottak rá az európai egység magasztos eszméi, de az integráció előrehaladását lehetővé tevő kompromisszumok sokszor az egyes tagállamok rövid távú érdekeit tükrözték. Az Európai Unió tagállamai máig nem mutattak hajlandóságot arra, hogy szuverenitásuk egyes fontos területeit közösen - nemzetekfeletti hatáskörök keretében - gyakorolják. Az európai egységfolyamat a politikai unió, mint végcél felől szemlélve töredékesnek és hiányosnak tűnik. 1.1.1 Európai integráció: Új típusú együttműködés a nemzetállamok között A nyugat-európai államok elmúlt ötven éve - korlátai ellenére - egyedülálló vállalkozás a nemzetközi kapcsolatok történetében. Az újkori nemzetközi rendszer - a vesztfáliai békével (1648) Európában kialakuló, majd az Európán kívüli világban is elterjedő - modellje a független, szuverén államok koncepciója alapján jött létre. A nemzetközi kapcsolatok európai gyakorlatához képest kivételes próbálkozás volt az amerikai függetlenségi háború során az Angliától elszakadó gyarmatok azon közös szándéka, hogy szövetségbe tömörülnek és szövetségi államot alapítanak. Az Amerikai Egyesült Államok megszületésével új föderális berendezkedésű állam jött létre. Az európai egységeszme számos hívére ma is mintaként hat az Egyesült Államokat létrehozó alkotmányozó folyamat. Nem véletlen, hogy az európai integráció története során több alkalommal is felvetődött az alkotmányozás kérdése. Ennek sikere esetén egyszeri, határozott törvényhozó aktussal megteremthető lenne az Európai Egyesült Államok. Az újkori európai államrendszer az észak-amerikai államok szövetkezésével összehasonlítva egészen más alapelveken nyugodott. A független, szuverén államok együttélését Európában egyedül a hatalmi egyensúly mechanizmusa, és nem az egyes államokat szorosabb egységbe összefogó politikai szerveződés szabályozta. A hatalmi