Részlet a könyvből:
Ausztria feltételezett „nemzeti karakterét" a külföld számára jelentős mértékben három nemzetközileg ismert politikus, Bruno Kreisky, Kurt Waldhe-im és Jörg Haider - mindegyikük a maga módján - határozta meg. Németországgal összehasonlítva Ausztria...
Részlet a könyvből:
Ausztria feltételezett „nemzeti karakterét" a külföld számára jelentős mértékben három nemzetközileg ismert politikus, Bruno Kreisky, Kurt Waldhe-im és Jörg Haider - mindegyikük a maga módján - határozta meg. Németországgal összehasonlítva Ausztria túlságosan későn szembesült a múltjával, ráadásul ezt jóval kisebb elkötelezettséggel tette meg. Sigmund Freud, Kari Kraus, Róbert Musil és Thomas Bernhard országában a saját hibák elleplezése és az áldozatok tabuként való kezelését a Szövetségesek előbb csak tolerálták, később teljes mértékben elfogadták - ezek lettek az eredendő hazugságok. Az államszerződés 1955-ös aláírását és a semlegességről szóló parlamenti határozatot politikai, gazdasági és szociális sikerek négy évtizedes korszaka követte. A Második Köztársaság a világ egyik legstabilabb és legvirágzóbb államának tűnt, ahol a kivételesnek számítottak a sztrájkok, a tüntetések és az összeütközések.
A Bruno Kreisky vezette (időközben szociáldemokratává vált szocialisták) győzelme 1970 tavaszán tizenhárom éves szocialista kormányzás kezdetét jelentette. A „Napkirály" még arra is képes volt, hogy három egymást követő alkalommal abszolút többséget érjen el. A vallástalan zsidó, aki több mint tíz évet töltött Svédországban, előbb menekültként, majd Ausztriát képviselő diplomataként, egyben - és erre ma már gyakorlatilag senki nem emlékszik - a Szabadságpárt liberálisainak fontos támogatója volt.
A választási körzetek felosztása volt az, ami akkor megmentette az Waffen-SS-tag, Friedrich Peter vezette liberálisok parlamenti képviseletét. Másrészről viszont emezek támogatása tizennyolc hónapon keresztül biztosította az SPÖ kisebbségi kormányának túlélését. Nem túlzás tehát azt állítani, hogy Kreisky nélkül ma nem lenne Haider-jelenség.
Paul Lendvai 1929-ben született Budapesten, 1957 óta Bécsben él. Az ORF, osztrák közszolgálati televízió Europastudio című műsorának vezető szerkesztője, a Standard című napilapnak a kolumnistája. Tizennyolc könyv szerzője.
Sokáig volt a Financial Times bécsi tudósítója, az ORF kelet-európai szerkesztőségének vezetője, a Radio Österreich International intendása, valamint az Europäische Rundschau című folyóirat alapító főszerkesztője.
Életművét számos díjjal jutalmazták, többek között az Osztrák Köztársasági Érdemrend arany fokozatával.
Amennyiben az Ön által választott könyvesbolt neve mellett
1-5
szerepel, kérjük kattintson a bolt nevére, majd a megjelenő elérhetőségeken érdeklődjön a készletről és foglalja le a könyvet.
Az Ön adatainak védelme és a felhasználói élmény javítása érdekében weboldalunk különböző sütiket (cookie) használ.
Az "Összes elfogadása" gomb megnyomásával elfogadja a sütik használatát. A "Testreszabás" gomb megnyomásával a sütikről részletes információkat olvashat és egyedileg beállíthatja azokat.
Cookie-k és Adatvédelem
Mik azok a sütik (cookie-k)?
A cookie-k szöveges fájlok, amelyek egy weboldal információit tárolják a számítógépen. Kétféle sütit különböztetünk meg: az első
az oldal működéséhez elengedhetetlenül szükséges, a másik pedig a magasabb szintű felhasználói élményhez szükséges.
Elengedhetetlen sütik
Ezeknek a sütiknek mindig be kell lenniük kapcsolva, mivel segítenek a felhasználói fiókkal kapcsolatos műveletekben és az
adatvédelmi beállítások tárolásában.
Személyre szabottabb és relevánsabb hirdetések
Az alábbi cookie-k használatával hozzájárulhat a személyre szabottabb és relevánsabb hirdetések megjelenítéséhez, valamint
segíthet nekünk jobban megérteni és fejleszteni az oldalunk teljesítményét.