Európai Tükör 2000/1. [antikvár]

IÚj bővítési stratégia?Kétezredik évi első számunk két bevezető írása is az EU-csatlakozási stratégiájával foglalkozik, azok után, hogy Helsinkiben újabb országok csatlakozási tárgyalásokba való bevonásáról döntöttek. Juhász Endre nagykövet lapunknak adott interjújában annak a véleményének ad hangot, hogy bár összességében jó, de sajátosan Magyarország számára nem feltétlenül kedvező ez a fordulat. A külső szakértők által is elismerten a kibővítési folyamat élvonalába tartozó Magyarország a maga számára gyors csatlakozási pályát határozott meg, kérdés, hogy a 12, illetve most már 13 országgal való együttes tárgyalás miként érinti azok sebességét.Mintegy ezt a gondolatmenetet folytatja a következő tanulmány szerzője, aki egyenesen bővítési versenyről ír. A cikk írója szerint a gazdaság EU-érettsége és a többi reál-teljesítmény-mutató alapján továbbra is létezik az első kör. A második körbe sorolt országokban nem ment végbe olyan rendszerbeli átalakulás, ami előreruk-kolásukat megalapozta volna.Milyen jogharmonizációs és gazdaságpolitikai kérdéseket vet fel az euró magyarországi bevezetése? E kérdést járja körbe következő írásunk szerzője, aki a közösségi joganyag átvételével kapcsolatos legfontosabb teendőket és lehetséges problémákat foglalja össze. Az ezt követő cikk a közlekedési infrastruktúra szerepével foglalkozó, az előző számunkban publikált tanulmány folytatása. Az elmúlt hónapok eseményei megerősítik, hogy a magyar közlekedéspolitika újragondolására, a hosszabb távú közlekedési stratégia megújítására akkor is elengedhetetlenül szükség volna, ha történetesen nem lenne aktuális Magyarország EU-hoz való csatlakozása.A külügyminisztérium állandó rovata a csatlakozási tárgyalások alakulásáról, a Magyar Országgyűlés Külügyi Hivatala az intézményi kérdésekkel kapcsolatos kormányközi konferenciáról ad képet, a KSH pedig a csatlakozó országok gazdasági helyzetéről közöl adatokat.A Szerkesztőség