Fejlesztés és Finanszírozás 2009/4. [antikvár]

SZABÓ LÁSZLÓ: A „ M F. G 0 11 T H A T Ó NÖVEKEDÉS" STRATÉGIAI VÁZA 20 0 9/4 ( 3 - 1 2) SZABÓ LÁSZLÓ A „megújítható növekedés" stratégiai váza Ma már elfogadott vélekedés, hogy a mostani válsághoz hasonló sokkok megelőzéséhez a piacgazdasági felügyeleti rendszerek összehangolására, nemzetközivé tételére és megerősítésére van szükség. Az is egy új felismerés, hogy nagyobb állami szerepvállalás kell ahhoz, hogy a szinte mindenre kiterjedő válság miatt megingott bizalom nyomán visszaeső nemzetgazdasági teljesítmények újra növekedésnek induljanak. Az itt felsorolt okok miatt mind több állam kényszerül arra, hogy a válságot követően megújítsa a hosz-szú távú gazdaságfejlesztési stratégiáját. Magyarországon is elkerülhetetlen, hogy az eddig elfogadottnak tartott export-orien-tált fejlesztési stratégiánkon alapvető változtatásokat hajtsunk végre. A jelenlegi világgazdasági válság a legnagyobb a 2. világháborút követő évek történetében. Ezt támasztják alá egyfelől a világkereskedelmet elemző legnagyobb nemzetközi szervezetek prognózisai, másfelől az Európai Unió számára készített gazdasági várakozási indexek is: a Világbank 2009. évi prognózisa szerint a globális kereskedelem mintegy 6,1%-kal eshet vissza; a Kereskedelmi Világszervezet szerint a világkereskedelem 2009-es csökkenése - az export piacok zsugorodása miatt - elérheti a 9 százalékpontot; a Nemzetközi Valutaalap még az előbbieknél is pesszimistább előrejelzést adott az éves jelentésében: ebben 12%-os világkereskedelmi zsugorodást prognosztizáltak. A 2008-ban kitört világgazdasági válság új fejezetet nyitott a gazdaság történetében. Megdőlt az a nézet, mely szerint a korábbi nagyobb krízisek okait feldolgozó közgazdaságtan számos hathatós megoldást alakított ki a piacgazdasági viszonyok között szükséges egyensúly fenntartására. Az is világossá vált, hogy a jórészt nemzeti keretek között alkalmazott gazdasági stabilizátorok egyre kevésbé alkalmasak a mind nyitottabbá és szélesebbé váló nemzetközi kereskedelmi-, pénzügyi folyamatokkal együtt járó nagyobb fejlődési zavarok elhárítására. JEL F-43; 0-20 Szabó László kandidátus, tudományos tanácsadó (ECOSTAT Kormányzati Gazdasági és Társadalom-Stratégiai Kutató Intézet) A kereslet előbbiekben jelzett visszaesése megmutatkozik mind a világgazdaság, mind az egyes régiók és államok bruttó hazai termékének változási indexeiben is: a Világbank 1,7, a Valutaalap 3,0-3,5% globális GDP visz-szaesést vár ez évre, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet tagországai egészében ez évre 4,3, jövőre pedig 0,1%-os csökkenést jelez előre. Ugyanez vonatkozik a szűkebben vett európai környezetünkre is. Az Európai Unió vezetése szerint 2009-ben az EU-27 GDP indexe 4%-os csökkenést mutat majd, jövőre pedig stagnálni fog. Magyarországon a legújabb, IMF-el is egyeztetett adatok szerint a GDP visszaesés mértéke 6,7%-os lehet és csak 2011-ben várható némi növekedés vagy stagnálás. Az itt felidézett előrejelzések kisebb-nagyobb különbségeket mutatnak ugyan, de a változások előjeleiben és nagyságrendjében eléggé összecsengenek. Ezek alapján nem szükséges külön is indokolni azt az 1. ábrán bemutatott konjunktúra görbére alapozott véleményünket, hogy Magyarországon - a korábbi stratégiai irányvonal megtartásával -még középtávon sem lehet számítani a korábbi ciklusra jellemző évi 2-3 százalékpontos felzárkózási teljesítményre. Az ún. ESI (Economical Senti-ment Indicators) mutatót 5 szektor vállalati és fogyasztói várakozásait magába foglaló indexeinek súlyozott átlagaként állítják elő. Az ESI változási „görbéje" ugyan