Fejlődés-Versenyképesség-Globalizáció I. [antikvár]

Előszó líi I' // Napjainkban világszerte divatos fogalommá és sokat vitatott problematikává vált egyfelől a globalizáció, másfelöl (és azzal kapcsolatban különösen) a versenyképesség. E fogalmak szinte nap mint nap szerepelnek a hazai rádióadásokban, a tévé gazdasági és politikai műsoraiban, a sajtó hasábjain és a politikai pártok vitáiban. Tartalmukat, követelményeiket és hatásaikat természetesen sokan vizsgálják, kutatják a társadalomtudományok művelői körében is. Minthogy mind a globalizáció témája, mind pedig az ország versenyképességének kérdése nyilvánvalóan csak világgazdasági összefüggésekben, a világgazdasági viszonyok és tendenciák alakulásának figyelembevételével értelmezhető, illetve elemezhető, aligha lehet meg- 'í lepő, hogy a Budapesti Corvinus Egyetem Világgazdasági Tanszékén szerveződött ! tudományos iskola is - már csak az évtizedekre visszanyúló előzményeire való | tekintettel is - erre az igen széles és összetett témaköiTe összpontosította az elmúlt három év kutatómunkáját. „Anemzeti fejlődés, világgazdasági és regionális versenyképesség a globalizáció felgyorsulása korában" elnevezésű tudományos iskola természetesen csak annyiban tekinthető új képződménynek, hogy - noha egy-két tagjával már régi keletű volt az együttműködés - voltaképpen három, korábban külön folytatott kutatási irány összekapcsolódását és az azokban érdekelt több tanszéki, sőt tanszékünkön kívüli kolléga kutatói munkáját fogta össze. Mégpedig attól az elgondolástól, illetve felismeréstől és reménytől vezérelve, hogy nemcsak a nemzeti fejlődés, versenyképesség és a világgazdaság globalizációs folyamata közötti összefüggések vizsgálata fontos és hasznos (mely témakörben már több munkánk jelent meg), hanem egyszersmind az európai integrációs folyamatnak és az országon belüli regionális fejlődésnek, valamint általában a versenyképesség kritériumainak az előbbiekkel összefüggő elemzése is. E tudományos iskola létrejöttének korai előzményeit egyrészt annak a 60-as évek második felében az új tanzániai egyetemen összekovácsolódott kiváló nemzetközi gárdának (a sokszor „Dar es Salaam-i iskolaként" emlegetett oktató-kutató csoportnak) a rendszeres vitái jelentik, amelyekben szerencsém és alkalmam volt áj részt venni, másrészt pedig a 70-es években már idehaza létrehozott „fejlödésta-nulmányok" oktatási programjában és féllegális (később betiltott) kiadványának 11 i;