Feketén, fehéren [antikvár]

Bevezetés A TÁRKI másfél évtizede végzi azt a vizsgálatsorozatot, amely lehetővé teszi a lakosság jövedelmi és munkaerő-piaci helyzetének, fogyasztási szokásainak és kiadási szerkezetének részletes megismerését. A személyes kérdezésen alapuló adatfelvétel során általában mintegy kétezer háztartásról és a háztartások tagjairól gyűjtünk adatokat úgy, hogy a háztartás minden 16 éven felüli tagját megkérdezzük. Emellett a háztartás egészére jellemző adatokat is felveszünk a háztartás ügyeiben kompetens személytől. 1992 és 1997 között a vizsgálat a Magyar Háztartás Panel kutatás keretei között folyt, 1998-2001 között pedig a TÁRKI Háztartás Monitor szolgáltatott keresztmetszeti adatokat. A sorozat eddigi legutolsó hulláma 2003-ban zajlott le és annak a zárókötetében Stabilizálódó társadalomszerkezet címmel összefoglaltuk a rendszerváltás folyamatában végzett kutatásaink eredményeit. Most, hogy a Miniszterelnöki Hivatal és a TÁRKI közötti megállapodás lehetővé tette a 2005 őszi adatfelvételt az ennek alapján elkészült legfrissebb Jelentésünket, új adatok sokaságát tarthatja kezében a Kedves Olvasó. A TÁRKI Háztartás Monitor vizsgálatának adatfelvétele 2005. szeptember 16. és október 15. között zajlott és a jövedelmekre vonatkozóan a 2004. október 1. és 2005. szeptember 30. közötti időszakról gyűjtött információkat. Kutatásunkban 4228 címen 2058 háztartás adatát sikerült felvennünk. Az adattisztítás és a súlyozás után elemzéseink 2020 háztartás 5209 tagjának adatai alapján készültek. Az 5209 személy közül 4287 volt 16 éves vagy idősebb, és ezek körében 3637 személyről vannak részletes információink is. A viszonylag kis mintás TÁRKI Háztartás Monitor alkalmas a teljes népességre vonatkozó következtetések levonására. Minél kisebb társadalmi csoportra szeretnénk azonban megállapításokat tenni, statisztikai becslésünk annál bizonytalanabbá válik. Valamelyest nehezíti az eredmények értelmezését, hogy a mintamegvalósulás során néhány speciális társadalmi csoportot a valós arányánál lényegesen kisebb számban találtunk meg. Nemzetközi szinten is megfigyelhető tény, hogy a leggazdagabbak és a legalacsonyabb jövedelműek szinte „láthatatlanok" a hasonló típusú jövedelemvizsgálatok számára, ezért az itt közölt egyenlőtlenségi mértékek alsó becslésként értelmezhetők. Ez évi vizsgálatunk értékelése azt mutatja, hogy néhány háztartástípus nem a súlyának megfelelően reprezentált a mintában. Ilyennek tekinthetők például az egyszülős háztartások, a sokgyermekesek, vagy a roma háztartások közül az alacsonyabb jövedelműek és közülük Is a sokgyermekesek. Fontosnak tartjuk felhívni a figyelmet arra, hogy ezeket a hiányosságokat az eredmények értékelésekor szintén figyelembe kell venni. A kutatás adatfelvételének legfontosabb részletei e kötet Függelékében találhatók. Ahhoz, hogy mintánk kellőképpen reprezentálja a magyar nem intézményi háztartásokban élő népességet, most is, mint a korábbi években mindig, szükség volt egy ezt biztosító súlyrendszer kialakítására. Ennek módszertanát is a Függelék foglalja össze. Végezetül ugyanitt található azoknak az eljárásoknak a leírása, amelyeknek a segítségével a válaszmegtagadásból vagy bizonyos háztartástagok el nem éréséből fakadó jövedelemhiányokat korrigáltuk. Az elmúlt években a kutatás eredményei számos magyar és nemzetközi kiadványban megjelent tudományos publikáció alapját képezték. • Elemzéseink cikkek, előadások, közlemények, könyvek formájában tudományos fórumokon jelentek meg. • Rendszeres napilap és hetilap publikációk formájában eredményeink átkerültek a közpolitikai diskurzusba is. • Mivel legfontosabb gazdaság- és társadalompolitikai döntések megalapozásánál elengedhetetlen, hogy a viták adatokra, tényszerű információkra épüljenek, súlyt helyeztünk arra, hogy döntéselőkészítő anyagokba is beépüljenek a Monitor eredményei.