Bővebb ismertető
BevezetésAz EU környezetpolitikájának léte ma már nem kérdés, mivel teljes egyértelműséggel intézményesült, a legalapvetőbb jogforrásokba bekerült és szervezeti egységek feladatává vált. Ezzel a tárggyal kapcsolatban többféle megközelítés és tárgyalásmód lehetséges, amelyeket a már létező, az EU környezetpolitikáját átfogóan vagy részelemeiben, esetleg más politikáinak örvén vizsgáló irodalomban találhatunk. Az Unió környezetpolitikájával foglalkozó irodalom igen hasznos ismeretanyagot halmozott fel, olyat, amelynek jó része nem vált - amennyire tudom - magyarul közkinccsé. Ami az uniós környezetpolitika általunk elvégzett elemzésének ezen túl a sajátszerűségét adhatja, az a felvetett és középpontba állított kérdések jellege. A legizgalmasabb kérdések a következők: milyen esélyek vannak arra, hogy az európai régió szintjén újszerű válaszok szülessenek arra a kérdésre, amit a főáramú gazdaságelmélet természet- és társadalomontológiai vonatkozásokban általunk kimutatott válsága vet fel? Milyen lehetőség kínálkozik arra, hogy a neoliberális felfogással járó egyoldalú ökonomizmus a maga ontológiai helyére, azaz a profitmaximalizációt célzó gazdálkodás illetve gazdasági felfogás egy részrendszer határolt és korlátozott szerepébe kerüljön? Vajon e gazdasági alrendszer képes nem pusztán saját kódjai szerint üzemelni", nem félig-meddig vakon a többi részrendszer működésére, igényeire és outputjaira, és lehetséges-e a gazdasági és a többi alrendszerek valamiféle közös problémára orientálása? Vajon képesek-e sikeresen megoldani ezt a" problémát, és vajon lehetséges-e ezt a problémát megfelelőképpen artikulálni, és vajon Európa képes-e erre? Kimutatható-e, hogy Európa a globális ökológiai kérdések felvetésében és megválaszolásában kitüntetett szerepet tölt be? És mit várhat mindettől Magyarország? Hova jutottunk a már kezdettől az EU-hoz csatlakozás jegyében, reményében végrehajtott rendszerváltás során környezeti szempontból? Közelítetrünk-e, s ha igen, miben az EU-modellhez az elmúlt 15 év alatt, mik ennek a közelítésnek a sajátosságai? Azok a mélyreható strukturális változások, melyek megvalósulásuk során jelentősen átalakították, meggyötörték gazdaságunkat és társadalmunkat, vajon környezetileg milyen hozadékkal bírnak?Ezekkel a kérdésekkel kapcsolatban merülnek fel aztán valamivel konkrétabb problémák. Vajon Európa a neoklasszikus gazdaságelmélet talaján megfogant céljai, elsődlegesen is az áruk, szolgáltatások, személyek és a tőke szabad áramlása vajon milyen viszonyban vannak az általunk - de korántsem mindenki által - ennél fontosabbnak tartott ökológiai és társadalmi beágyazottságot figyelembe vevő célokkal? Ha e célokat együttesen próbálja képviselni az EU, akkor vannak-e konfliktusok, mikor, milyen tényezők játszanak ebben szerepet, milyen irányban hatnak? Melyek azok az intézményi, jogi, technikai, közgazdasági és politikai tényezők, amelyek szerepet játszanak?