Fenntartható földhasználati stratégia kialakítása Magyarországon [antikvár]

1. Bevezetés 1.1. A téma jelentősége Magyarország csatlakozása az Európai Unióhoz politikai, gazdasági, kömyezeti és társadalmi szempontból egyaránt stratégiai fontosságú. A csatlakozás adta lehetőségek teljes körű kihasználása és az agrárium termelési struktúrából eredő problémáinak megoldása a hazai agrárpolitikai megreformálását, új irányok és hangsúlyok kialakítását teszi szükségessé, melyben a különböző támogatási rendszerek átalakítása fokozott jelentőségű. Magyarország és kifejezetten a magyar vidék szempontjából a mezőgazdaság és a vidékfejlesztés jelentősége kiemelt. Egy sikeres EU csatlakozás évtizedekre megalapozhatja a vidék fellendülését, ezért kulcsfontosságú, hogy az elkövetkező években milyen fejlesztési stratégia valósul meg ami megteremti az uniós támogatási források maximális kihasználásának lehetőségét, az agrárágazat új fejlődési pályára állítását. Ennek az új stratégiának azonban maradéktalanul meg kell felelnie a fenntarthatóság kritériumainak. Egy új stratégia és agrárpolitika megvalósítása szükséges, amely segíti minőségi és piacképes élelmiszerek valamint nyersanyagokat és megújuló energiahordozók termelését, és egyúttal segíti megőrizni a vidéket, a környezetet és benne a társadalmat. Ez a többftmkciós mezőgazdaság tud a termelési, fogyasztási, társadalmi, szociális, regionális és védelmi feladatoknak megfelehii, és így tudja a gazdálkodás és a vidékfejlesztés összekapcsolásával Európa és a világ fejlődési tendenciáit követni. A cél az, hogy lehetővé tegye a gazdaságilag hatékony és kömyezeti szempontból fenntartható mezőgazdaság gyakorlatának bevezetését, miközben serkenti a vidéki területek integrált fejlődését, és csökkenti a konfliktust a mezőgazdaság és a vidéki térségek között. A mezőgazdaság új, eiirópai irányzatokkal egyező modellje szükséges, amely a fentebb említett kihívásoknak és elvárásoknak megfelelően új alapokat teremt az agrárpolitika és a vidékfejlesztés számára. A fenntartható mezőgazdasági fejlesztés egyik döntő alapelve a természeti erőforrások hosszú távú védelmének biztosítása. A magyar agrárgazdaság fejlesztésénél komparatív előnyként és piaci tényezőként kell figyelembe venni, hogy a termelés, a feldolgozás, a raktározás és az értékesítés során a termelők kömyezetkímélő eljárásokat alkalmazzanak, és így az egész agrárgazdaságban érvényesüljenek az agrár-környezetvédelem szigorodó nemzetközi előírásai. A fenntartható mezőgazdaság az alábbi három fő területre kell, hogy összpontosuljon: • a természeti erőforrások (talaj, felszíni és felszín alatti vízkészletek, genetikai erőforrások, erdő és táj) védelmére, továbbá • a fogyasztásra, illetve felhasználásra kerülő termékek minőségbiztosítására, szennyező anyagoktól való mentességére, az élelmiszerbiztonság fokozására, • mindemellett a mezőgazdaságból élők részére elfogadható jövedelem, alternatív jövedelemszerzési és munkalehetőségek biztosítására. A természeti erőforrások védelme és az élelmiszerbiztonság egymást feltételezve és erősítve jelenik meg. Az EU- és WTO konform módon támogatható kömyezetkímélő gazdálkodás új lehetőséget ad nemcsak a természeti értékek, a biológiai sokféleség fermtartására, hanem a termelési struktúra átalakulása (erdősítés, gyepesítés, táj gazdálkodás), a rekreációs fejlesztések (falusi, agro- és ökoturizmus) valamint az élőmunka igényes, nagy hozzáadott értéket előállító termelési és feldolgozási rendszerek támogatása révén a vidéki térségek komplex fejlesztését, foglalkoztatási és szociális biztonságát is elősegítheti. A kedvező agroökológiai adottságú és kömyezeti szempontból kisebb sérülékenységű területeken a gazdaságos áretermelés az elsődleges cél, fontos viszont, hogy ezeken a helyeken is erőforrás-takarékos, szakszerű és 1