Főbb mezőgazdasági ágazatok várható kilátásai az EU-csatlakozás után [antikvár]

A magyar agrárgazdaság szereplői alig áttekinthető, az alkalmazkodást és a hosszú távú döntések meghozatalát nehezítő helyzetben vannak. A jelenlegi és a következő évek különlegességét az adja, hogy az EU Közös Agrárpolitikájának (ICAP) reformfolyamata, az EU bővítése és az új tagországokra vonatkozó átmeneti szabályozás átfedik egymást, s ebből következően átmeneti megoldások, egyikből a másik rendszerbe való átállási helyzetek, sőt párhuzamos rendszerek is keletkeztek. A régi" és az új" tagállamok felzárkózási folyamata az agrárszabályozás számos részterületén több kényszermegoldást szült. A Közös Agrárpolitika már többször rászorult az átalakításra. E permanens folyamat jeles állomása volt az 1992. év, amikor MacSharry nevével fémjelzett gyökeres módosítások vették kezdetüket. A Berlini Csúcstalálkozó (1999) tovább haladt a MacSharry reformon, s az Agenda 2000 című dokumentumban fogalmazta meg intézkedéseit. A reformok sorát (egyelőre!) a 2003. június 26-án elfogadott elképzelések zárják, amelyek szintén kompromisszumok halmazaként születtek, így eleve magukban hordozzák a jövőbeni változások lehetőségeit.