Foglalkoztatás, jövedelmi viszonyok, munkakörülmények [antikvár]

1. A kutatás célja, módszere, fogalmi rendszere A Központi Statisztikai Hivatal az Egységes Lakossági Adatfelvételi Rendszer (ELAR) keretében 1986 szeptemberében a népesség 0,45 százalékára kiterjedő mintán társadalmi-demográfiai adatlap-felvételt hajtott végre. Ehhez kapcsolódva külön adatgyűjtést bonyolítottak le a 15 éves és idősebb, nappali tagozaton nem tanuló nők körében élet- és munkakörülményeik megismerése céljából. A kiegészítő felmérés a tényadatok mellett a megkérdezettek szubjektív véleményére, terveire vonatkozó információk begyűjtésére vállalkozott, ami lehetővé tette annak bemutatását, hogy maguk a nők hogyan vélekednek családi körülményeikről, foglalkozásukról, munkahelyükről, keresetükről és általában a női foglalkoztatásról. Ennek a felmérésnek a megismétlése kiváló alapot jelentett annak a kérdésnek a megválaszolásához, hogyan befolyásolta a nők élet- és munkakörülményeit a politikai rendszerváltozás? Az újbóli adatgyűjtéshez a Közösen a Jövő Munkahelyeiért Alapítvány nyújtott támogatást. A kutatásban alvállalkozóként részt vettek a Központi Statisztikai Hivatal munkatársai: elsősorban az Életszínvonal- és emberierőfoiTás-statisztikai főosztály Munkaügy-statisztikai osztályán dolgozó kollégák, programozók, valamint a Munkaerő-felmérés adatait begyűjtő kérdezőbiztosok. Nélkülük nem születhetett volna meg ez a tanulmány. A kérdőív összeállításánál a KSH 1986 szeptemberében lebonyolított felmérésének a kérdőívét vettük alapul, annak érdekében, hogy a keresztmetszeti elemzés mellett időbeli összehasonlításra is legyen mód. Az alaptáblák kialakítása is a korábbi felrnérés eredményeit 1988-ban közzétevő "A nők helyzete a munkahelyen és a családban" c. KSH-kiadvány szerint történt. A jelenlegi felmérés során összegyűjtött információk mégsem egyeznek meg pontosan a korábbiakkal. Ennek egyfelől az a kézenfekvő oka, hogy az 1986-os felvételt a KSH egy lényegesen nagyobb létszámmal működő részlege a mostaninál jóval részletesebb kérdőív alapján hajtotta végre. Másfelől a Munkaerőfelmérés mára rendszeresen szolgáltat egy sor olyan információt, aminek begyűjtésére 1986-ban még külön adatfelvétel keretében nyílt csak mód. Emellett az 1986-os kérdőívben szereplő kérdések egynémelyikét használta a KSH az 1993-ban lebonyolított életmód-időmérleg felvételben. Ezért amikor az anyagi és emberi erőforrások korlátaihoz kellett igazítanunk a kérdőívet, legkönnyebben azokról a kérdésekről mondtunk le, amelyeket mások már megválaszoltak, s számunkra is hozzáférhetővé váltak. (Nem tértünk ki például a nők szabadidő-eltöltési módozatainak változására, mert a hetvenes és nyolcvanas években lebonyolított és 1993-ban megismételt életmód-időmérleg felvétel sokkal részletesebb adatokat szolgáltat a társadalmi idő felhasználásáról, beleértve a nőkét is.) A kényszer mellett tehát az ésszerűség is a kérdőív szűkítését diktálta.