Gazdaság 1993-1994/1-2. [antikvár]

Tallózó folyóiratunk harmadik számát veszi kezébe kedves Olvasónk. Másfél évvel ezelőtti indulásunk óta a magyar gazdaság helyzete gyökeresen nem változott meg, a recesszió mélypontján a trend stagnálásra utaló egyenesbe ment át. Cikkeink ezt az állapotot, ennek következményeit, a kivezető út keresését és a válság közepette akadozva ugyan, de előrehaladó átalakulást tükrözik. A gazdaságpolitika állandó alapkérdése, milyen prioritásokat kövessen a kormányzat a gazdasági folyamatok terelésében. Erdős Tibor a jelenlegi szakaszban a válság elmélyülésének megakadályozását tekinti a központi gazdasági problémának, keynesi ihletésű eszközökkel, de a költségvetési deficit további jelentős növekedése nélkül. Tartós, nagymértékű élénkülés jó ideig nem lehet napirenden, mert a növekedés erőltetése a külső egyensúly felborulásához és az infláció felgyorsulásához vezetne. Szapáry György távlatos kitekintésben elemzi a közép- és kelet-európai gazdasági átalakulás kulcskérdéseit. Pontról pontra vizsgálja, hogy a vártnál lényegesen súlyosabb recesszió hogyan teszi bonyolultabbá és nehezebbé a szükséges reformok végrehajtását. Ezt követően Neumann László a privatizációs folyamatot mutatja be a dolgozói érdekvédelemre és a foglalkoztatásra való hatásra kifuttatva mondanivalóját. Sipos Aladár és Halmai Péter cikke nagyszabású áttekintés az agrárgazdaság helyzetéről és esélyeiről. Vértes András a gazdasági bajokkal kapcsolatos, gyakran felbukkanó néhány demagóg állítást vesz célba és leplez le rövid írásában. A heti- és napilapokból tallózó rovatunk első cikke mind jelentőségét, mind terjedelmét tekintve felér egy folyóiratcikkel. Kornai János a Magyar Hírlap 1992 karácsonyi számában tette közzé a visszaesés leküzdésére irányuló stratégia kialakításával kapcsolatos tanulmányát. Ehhez szól hozzá Csillag István, de tallózónk ezt követő néhány írása is bizonyos értelemben hozzászólásnak tekinthető. A recesszió legsúlyosabb társadalmi következménye a növekvő szegénység. A szociálpolitika kiváló szakértői - Andorka Rudolf, Kemény István, Ferge Zsuzsa - elemzik a kialakult helyzetet. Ezt a külgazdaság-politikával és a bankrendszerrel kapcsolatos cikkek követik. Mikroökonómiai kérdésekkel - a vállalati szférával - foglalkozik a következő blokk, a nagyvállalatok magatartásától a nálunk megtelepedett multik közérzetén át a kisvállalkozások pénzellátásáig. A privatizációról első kézbőr olvashatunk az ÁVÜ és az ÁV Rt. első emberével folytatott interjúkból. A hazai tájékoztatási szokások visszásságairól szóló cikkel zárul ez a rovat. A Magyar Közgazdasági Társaság életéből ezúttal az Ipari Szakosztály példamutatóan színvonalas munkáját szeretnénk bemutatni néhány vitadélutánjukról készült beszámolóval.