Gazdaság és mentalitás Magyarországon a török kiűzésének idején [antikvár]

A KIADÓ ELŐSZAVA Immáron a harmadik szécsényi konferencia előadásait tartalmazó kötetet adjuk a Kedves Olvasó kezébe. 1980-ban rendeztük az elsőt, amelynek során egyféle leltárt készítettünk a magyar köznemesség históriájának kérdéseiről a középkortól kezdődően a XX. századig. Az akkori előadások a Nógrád megyei múzeumi szervezet 1981. évi évkönyvében jelentek meg. 1983-ban másodszor találkoztunk a Kubinyi Ferenc Múzeum szép dísztermében. Ekkor már az elfogadott terv szerint a XVII. századi köznemesség sorskérdéseit jártuk körül, figyelembe véve azokat a nemzeti és nemzetközi viszonyrendszereket, amelyek életünket behatárolták és meghatározták. Ennek a konferenciának az anyagát már önálló kötetben jelentettük meg. Ezzel indult új múzeumi kiadványsorozatunk a Discussiones Neogradienses, amely címe szerint is a megyében rendezett tudományos konferenciák gyűjtő-kiadványa kíván lenni. Két év múltán 1985 december elején, amolyan rendkívüli konferenciát szerveztünk Szécsényben. Valójában megálltunk mégegyszer a XVII. századnál, illetve annak fordulóján. Erre késztetett bennünket az a nagy nemzeti történelmi esemény, amelyhez a magunk módján kívántunk hozzájárulni. Sőt azt is megállapíthatjuk — túl már az évfordulós megemlékezé seken — hogy konferenciánk egyedülálló módon foglalkozott a Buda visszavívása körüli.eseményekkel. Gazdaság és mentalitás Magyarországon a töröj< kiűzetésének idején — adtuk a címet előadássorozatunknak. Valóban, arra voltunk kíváncsiak, hogy a magyar társadalom milyen állapotban volt az 1680-as esztendőkben? Milyen szerepet vállalt — nem katonait — a szabad önálló nemzeti lét megteremtésének e fontos periódusában? Ennek megfelelően jói körülhatárolható egységekre bontottuk az előadásokat. Rövid áttekintést végeztünk az európai magyarság-kép kialakulásáról. A nagyobb létszámú előadások a magyar társadalom gazdasági, politikai, mentalitási képét vázolták fel. Egy külön napon pedig arról szóltunk, hogyan és miként képzelték el a felszabadítás utáni helyzet normalizálását hazánkban és Bécsben s milyen apró motívumokból állt össze az élet újraindításának folyamata. A konferencia szervezői nagy örömére (ELTE Középkori Magyar Történeti Tanszéke, a Magyar Történelmi Társulat Nógrád Megyei Csoportja és a Nógrád Megyei Múzeumok Igazgatósága) a konferencián újra csak nagy létszámú érdeklődő vett részt. Közöttük igen számosan voltak pedagógusok, akiknek újra szíves figyelmébe ajánlhatjuk kiadványunkat, mint az új kutatási események egyik jól használható segédeszközét. Ugyanakkor ez a konferencia jól ötvözte a tapasztalt és a pályakezdő történészek közös munkáját is. Hiszen a leendő kutatók mellett itt voltak a Történettudományi Intézet fiataljai és a szakma olyan megbecsült tagjai is mint Kosáry Domokos, Hanák Péter stb. A kialakult párbeszéd újabb értékes adatokkal egészítette ki a vizsgált kérdéskört. Mind az előadások, mind a hozzászólások a helyszíni magnófelvételekről készített leírásokban a Kubinyi Ferenc Múzeum adattárában hozzáférhetőek újabb tanulmányozás céljából. A negyedik soron következő szécsényi konferenciát pedig most készítjük elő. Ezúttal a XVIII. századi magyar köznemesség témája állt érdeklődésünk középpontjában. Reméljük ez is olyan érdekes és hasznos lesz, mint a korábbi három konferenciánk. Salgótarján, 1986. december