Gazdaság- és társadalomstatisztika [antikvár]

Előszó Az egyetemi alapképzés keretében kötelező tárgyként oktatott statisztika a tömegjelenségek számszerű kifejezésének általános módszertani kérdéseit tárgyalja. A tananyag fő célkitűzése az adatszerzés különféle módjainak és a statisztikai elemtzés eszköztárának ismertetése, megkülönböztetett figyelmet fordítva az elméleti alapok kifejtésére, a mutatók képzésének, számításának bemutatására, a statisztikai megfigyelés vagy elemzés szempontjából fontos témakörök összefoglalására. A tananyag adott tematikájának kialakításában belső szakmai (tudományos) és didaktikai szempontok egyaránt érvényesülnek. A tantárgy jelzett tartalma, szerkezete is hozzájárulhat az oktatás, a tanulás hatékonyságához. A statisztikai információk értése, szakszerű kezelése azonban - a módszertani alapokon túlmenően - az egyes vizsgálati területekhez kapcsolódó számbavételi eljárások és az alkalmazott mutatószámok tartalmának ismeretét is feltételezi. így például a termelés volumenindexét értékelve nyilván ismerni kell az index főbb jellemzőit, de ugyanilyen fontos, hogy kellően tájékozottak legyünk a mért jelenség, a termelés meghatározásához, az alkalmazott mutatószám jellegéhez kapcsolódó kérdésekben is. Hasonló következtetés juthatunk a reáljövedelem, a fogyasztás indexei vagy más (például a regresszió- és korrelációszámítás) témakörökben készített statisztikai információk szakszerű használatát, értelmezését illetően is. A statisztika változatosságát, sokféleségét - és egyben a mért jelenségeknek alárendelt homogenitását - jól mutatják a szakirodalomban található statisztikára vonatkozó csoportosítások. Különösen gyakoriak (az adatok tartalmára is utalva) a gazdaság-, a társadalomstatisztikára, az ágazati-mezőgazdasági, egészségügyi stb. - statisztikákra való hivatkozások. Ezek között külön is meg kell említeni a demográfiát, hangsúlyozva annak sajátos vizsgálati körét, módszereit, az e területen alkalmazott adatbázis fontosságát, méretét. E témakörök önálló diszciplínaként kezelve megtalálhatók az egyetemi oktatás tanterveiben. A Statisztika tanszék ilyen tantárgyakat oktat az alkalmazott statisztikai és tanári szakirányokon, illetve ezeket kínálja alternatív jelleggel más szakirányokon. Egy, a módszerek bemutatására koncentráló statisztikai tananyag szükségszerű egyoldalúságai nagyrészt ellensúlyozhatok a példaanyag változatosságával és a számítások tényadatokkal való bemutatásával. Támaszkodni lehet benne továbbá más, alapozó jellegű szakmai tárgyakban tanultakra és az azokban felhasznált statisztikák gyakorlást segítő, illetve kiegészítő ismeretközlő szerepére is. A statisztika gazdasági elemzésekben betöltött szerepének illusztrálása céljából azonban azt is kívánatosnak tartjuk, hogy a kétféléves alapozó jellegű statisztikai kurzus utolsó negyedévében, egyes statisztikai módszereket azok alkalmazásának környezetében, a vizsgált jelenségek statisztikai meghatározásával, számszerű kifejezésével, a használt mutatók jellemzőinek értékelésével együtt tárgyaljunk. Ebben a részben a komplex kifejtést inkább igénylő témakörökről lesz szó, törekedve egyben arra, hogy a szakstatisztikák kiemelkedően fontos kategóriáit definiáljuk, lényeges tételeit összefoglaljuk. Ez egyben a Statisztika c. tankönyv 10. fejezete szerves folytatásának is tekinthető. E negyedév oktatását a jelen előszó tárgyát képező kiegészítő jegyzet anyagával kívánjuk elősegíteni. E kiegészítő jegyzet jellegével kapcsolatban az alábbi két megjegyzést tesszük: • A jegyzet a szakstatisztikák egyes témainak célszerű, oktatási szempontoknak alárendelt válogatását tartalmazza. Nem célja a jelzett statisztikák komplex bemutatása,