Gazdaságpolitika [antikvár]

ELŐSZÓ E kötet a negyedik és egyben az utolsó abban a sorban, amelynek tagjai kétévenként jelentek meg: Viták, viszályok és vívódások (1993) Egyedül nem megy (1995) Látszat és valóság (1997). Ami közös a kötetekben az az, hogy mindegyik válogat az akkori írásaimból, amelyek különböző lapokban kerültek publikálásra. Ezt azonban csak technikai jelentőségűnek tartom. Szándékom az, hogy az írások mögött meghiízódó gondolatmenet maradjon meg lenyomatként e könyvekben és főleg az olvasókban, tehát az egyetemi - főiskolai diákságban és a kollégákban. Az 1990-es évek politikai berendezkedése, fö gazdaságpolitikai irányvonala sem alkalmazta azt az arzenált, amit a korábbi könyvek és ez a kötet is sugall. Ez persze egyáltalán nem pozitív - legalábbis ab ovo. Nem véletlenül választottam e kötet mottójaként, hogy "AM hallgat, sem nem álh't, sem nem tagad". Úgy gondolom, mint a gazdaságpolitikát tanító és problémáit kutató közgazdásznak kötelességem a magyar gazdaságpolitika kurrens gondjairól véleményt formálni. Ezek az írások ezt a célt szolgálják. A korábbi kötetek olvasói közül néhányan megkérdezték: honnan tudtam, hogy a cikkekben megfogalmazottak szerint alakulnak majd az események. Nos, nincsenek látnoki képességeim. Viszont - bár én is bizonyos érták-portfólió hordozó vagyok - nincsenek politikai determinációim sem, ami hol a konkrét gazdaságpolitika kritikáját, hol pedig apologetikáját jelentheti. A viszonylagos semlegesség persze csak szükséges, de nem elégséges feltétele a tárgyilagos és főleg szakszerű analízisnek és predikciónak. Az ebben a kötetben taglaltak súlypontjai (a gazdaságpolitika szűkülő értelmezési tartománya és értékkészlete, EU-csatlakozás, globalizáció, pénzügyi gazdaság versus reálgazdaság) alapvető hatással bírnak a magyar gazdaság és így valamemiyiünk jövőjére. Bármennyire is csökkentené következtetéseim értékét, örülnék, ha e szerkesztett cikkek általam veszélyként tálalt sugallata érvényét veszítené. Remélem, hogy a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem, a Széchenyi István Főiskola és a Pénzügyi és Számviteli Főiskola hallgatói, illetve a szakma képviselői hasznosnak tartják majd az olvasottakat, még akkor is, ha saját értékeik kisebb-nagyobb mértékben el is térnek a szerzőétől ;; I Ni.: ' ( ' ¦)¦